Angela és Joaquin els? látásra egymásba szerettek. Esküv?, gyermekáldás - villannak fel gyorsan a képsorok a néz? szeme el?tt. S már áldott állapotban csattan az els? pofon egy ?kisebb? összekapás ?zárásaként?. Itt követi el a n? a hibát, hogy nem hagyja ott rögtön a bántalmazóját. Aztán egyre durvul a helyzet. Joaquin ököllel ütlegeli hitvesét, fejét a süt?ajtóba veri, s meg is rugdossa a földön görnyed? kismamát. A helyzet a kislány születése után sem lesz jobb, s?t. A férj, állandó ?munkafeszültségét? ?szerelmén? éli ki, a n? napszemüveggel takargatja kék-zöld foltjait. A dúvad meg is er?szakolja Angelát. A n? próbál menekülni. Elválik, elköltözik, de a férj továbbra is zaklatja. A többszörösen bántalmazott, lelkileg és fizikailag is megalázott asszony egyezséget ajánl neki. Ha aláírja, hogy egy ujjal nem nyúl sem a gyermekhez, sem hozzá, visszajön, s ismét együtt lehet ?a család?. Az életben valószín?leg tragédiába torkolló er?szakos cselekménysort meglep? fordulattal zárja a rendez? a film végén.

A történetet id?r?l-id?re szubjektív szemszög?, hideg. kemény színeket használó felvételekkel ábrázolja a rendez?. Joaquin öszekötözve, véres homlokkal, izzadtan ül egy székszer? hokedlin. Angela pedig remegve próbálja legalább néhány százalékban érzékeltetni vele, milyen érzés a kiszolgáltatottság, a megalázottság, a lelki és fizikai fájdalom. Nem tudjuk, hogy a n? képzeletében adja-e vissza a férj brutalitását, vagy ez lesz a történet folytatása, s ha igen, hogyan végz?dik: a dolgok eddigi menete szerinti logika azt ?diktálná?, hogy a sorstragédia halállal érje el csúcspontját. Ám a latin temperamentum és macsó-felfogás nem kaphatna fricskát, ha egy dramaturgiai csavarral nem szolgáltatna elégtételt az áldozatnak. S ez az elégtétel a néz?é is.

Enyém vagy! - Sólo mía (spanyol, 2001 - 100 perc)
Rendezte: Javier Balaguer; írta: Javier Balaguer és Alvaro Garcia Mohedano; fényképezte: Juan Molina; zene: Clara Montes; f?szerepl?k: Paz Vega (Angela), Sergi Lopez (Joaquin).