Fekete Megmentett város cím? operáját nemrég mutatta be a Magyar Állami Operaház. A premier egyúttal pályadíj, hiszen a 2000-ben Szinetár Miklós igazgatása alatt meghirdetett millenniumi pályázaton az egyfelvonásosok kategóriájában ez a darab kapta a legmagasabb elismerést. Megjegyzend?, hogy az egész estét betölt? alkotások legjobbja Madách Az ember tragédiája cím? drámájának öt utolsó színét dolgozta föl. Bozay Attila zeneszerz?, már súlyos betegen, befejezte ugyan operáját, ám a hangszereléssel nem készült el egészen, ezért tanítványai, köztük Fekete Gyula végezték el a munkát.

Fekete azonban nemcsak Bozay, hanem Petrovics tanítványa is volt, színpadi és oratórikus munkáiban tetten érhet? a mester hatása, de csak annyiban, hogy a hangszerelés nála éppoly gazdag, mint a Lüzisztraté és a C'est la guerre szerz?jénél. Fekete Gyula szólóhangszerekre, énekhangra írt m?veiben a hangok "használata" összetéveszthetetlenül sajátos, de korszer?sége nem er?ltetett. Fekete nemcsak itthon tanult, nyitottságához, stílusbiztonságához nyilván hozzájárult, hogy több mint fél évtizedet töltött külföldön. Zeneszerz?i tanulmányait Chicagóban és Evantsonban folytatta, részt vett Eötvös Péter párizsi kurzusain is. Ma már ?t mondhatják mesterüknek az ifjú magyar zeneszerz? tanoncok, akik sokat profitálhatnak például Fekete párizsi kapcsolataiból: Boulez kortárs zenei központjának tagjai és a Liszt Ferenc Zenem?vészeti Egyetem hallgatói között elevenen ható és visszaható kapcsolatok épülnek.

A tanár úr még mindig elég fiatal ahhoz, hogy sikerei fölfedezésszámba menjenek az átlagos érdekl?dés? zenebarátok körében. Lévén korábban maga is énekes (esztend?kön át a Tomkins Énekegyüttes basszus szólamát er?sítette), jól ismeri az emberi hang természetét. Ez a rutin megmutatkozik els? operája, a Római láz szólamszerkesztésében. A két n?i hangra írt kamaradarab Edith Wharton novellája alapján készült. Két érett asszony ül egy római kávéház teraszán, lányaik most kerülnek férjhezadható korba. Jó modorú, jó társaságból való hölgyek, akik egykor, amikor annyi id?sek voltak, mint most a gyerekek, az örök városban töltöttek egy lázas nyarat. Az emlékezés hangjai el?ször békések, finomak, majd fokozatosan megjelenik az impresszionisztikus dallamok között a feszültség. Az asszonyok valaha ugyanabba a férfiba voltak szerelmesek, az egyikük a felesége lett, a másik... Nos, a másik egy szenvedélyes éjszakát töltött vele. Az éj gyümölcse a Mrs. Ansley lánya. A Római láz hangszerelése a huszadik századi zeneszerz?i technikák minden erényét fölvonultatja, plasztikus képet rajzol a háttérr?l, a város panorámájáról,  tündéri hangokkal indítja el a hallgató fantáziáját. Az énekhangokból -  Hungatoroton CD-jén Sudár Gyöngyvér és Rajk Judit ideális párosa szólaltatja meg a két szerepet - markáns karakterek bontakoznak ki - egy csalódott gy?ztes és egy vesztesként is teljes asszony alak.

Másfajta drámaiság jellemzi az Elégia cím? kantátát, amely röviddel a Római láz után készült el. A m? a mártír Szenes Hannának állít emléket. Fölvázolja Hanna életét kezdve attól, hogy megtapasztalta, a sikeres író, Szenes Béla lánya a harmincas évek Magyarországában csak másodrend? ember, odáig, hogy a mostoha szül?haza érdekében (is) belépett az angol hadseregbe, majd a jugoszláv partizánokkal harcolt, végül Budapesten a Gestapo fogságába került. 1944 novemberében végezték ki, röviddel a város ostroma és felszabadulása el?tt. Fekete kantátája egyszerre archaikus és modern, héber motívumok keverednek az európai polifóniával, monumentális tömbökbe szerkesztett a költ?i elbeszélés.

Ilyen zeneszerz?i "el?zmények" után fokozott várakozás el?zte meg a Megmentett város premierjét, hiszen Eörsi István háromfelvonásos drámája önmagában is különös alkotás: költ?i allegória és id?utazás. A darab ötlete az ötvenes években fogant, a Rákosi id?k abszurditása inspirálta, majd a kádári megtorlás meger?sítette Eörsi írói szándékait, amelyek a közelmúltban váltak valóságggá. A történet az árulás és a manipuláció örök drámája, amelyhez egy középkori játék ad keretet. A kisváros szajhája a közösség megváltásán fáradozik, ez okból a boszorkánymesterséget tanulja és kuncsaftjai hajfürtjeit véli jó eszköznek. A megváltás a célja a borbélynak, a korrupt bírónak és persze az inkvizítornak is.

Minthogy a helyszín és a pontos kor nem határozható meg, Halász Péter rendezése egy olyan passiójátékot formál az egyfelvonásos operából, amelynél ezek az adatok nem lényegbevágóak. És amint a vásári sokadalmakban, a jeles ünnepeken el?adott passióknál, itt is túlrajzoltak az egyes figurák. A borbély, akinek "általánosságát" és karakterének "örökkévalóságát" egy Rossini dallamidézet támasztja alá, küls?leg Elvis Prestley karikatúrája. A bíró gyermekei is furcsa figurák, a lánya olyan mint egy mézeskalácsbáb, a fia kényszerzubbonyban végez kényszeres mozgásokat. Az inkvizítor mintha Walt Disney rajzlapjai közül lépett volna ki.

A Megmentett város története egyfelvonásossá s?rítve komoly er?próba lehetett a zeneszerz?nek, aki Eörsi mellett jegyzi a librettót. A zenében is s?ríteni kellett, zenei párbeszédek szerepl?k és kórus között, és a zárt számok, áriák folyamata egy pillanatra sem szakad meg. Fekete szép - bel canto - dallamokat komponált, de az egész operát fátyolként vonja be egy leheletnyi irónia, amit a rendezés is folyamatosan érzékeltet. A csúfondáros hangulatnak a zárókép vet véget, a jellegtelen, monumentális, sivár házfalat jelz? horizont leszakad: kopár táj tárul elénk, amely fölött akasztottak lógnak, figurák, amelyek Böröcz András fantasztikus szobrait idézik. 

A látvány után egy percig még neház tapsolni, de utána érdemes. És méltányos, bár a Megmentett várost nem könny? befogadni, a szövegre figyelni kell, és ebben nem nyújtanak a szerepl?k egyformán jó teljesítményt. Kit?n?en érthet? Sárkány Kázmér és Fried Péter szövegejtése. Pedig Fekete kedvez az énekeseknek, a zenekari hangzás áttetsz?. Az apparátus kamarazenekari méret?, a stílus vállaltan eklektikus, csembalótól, a kipukkadó papírzacskóig különféle tónusok színezik a muzsikát. Az operaház megígérte, hogy a millenniumi pályázat nyertes alkotásait színreviszi, ám ez a kényszer kevés lett volna a Megmentett város bemutatásához. S ha ma nincs is kétszázas széria egy új magyar operában, Fekete munkája a jelen zenei közéletének fontos epizódja.

A m?vet legközelebb november 9-én szombaton este hétt?l adják el? az Operában:

http://www.opera.hu/site.php?page=musor&k=musor&ho=11&ev=2002