A történet szerint
1931-ben a gazdasági világválság idején, a gengszterizmus virágkorában vagyunk Amerikában. Michael Sullivan a kétgyermekes családapa és férj Mr. John Rooney-nak „dolgozik”, aki felnevelte ?t, és aki valahol rögtön a keresztapa, Al Capone alatt helyezkedik el a maffia családfán. Sullivan egyik fia, az ifjabb Michael, egy es?s éjszakán tanúja lesz apja és kvázi nagybátyja, Connor Rooney „munkájának”, amikor a forrófej? örökös túlzott hévvel gyakorolja „hivatását” és lelövi azt, akivel – apja intelme szerint – csak el kellett volna beszélgetnie. A leskel?d? kiskamaszt persze észreveszik, de a tény, hogy ? Sullivan fia, elég a nagyapjaként szeretett Mr. Rooney-nak a „hallgatási bizalomra”. Connor azonban „bekattan”, az örege nevében elküldi Sullivant, adjon át egy levelet apja egyik adósának. A borítékban egy cetli áll, hogy amennyiben a fizetési hátralékban lev? bártulajdonos meggyilkolja Sullivant, Mr. Rooney elengedi a tartozást. A csapdából magát kivágó Sullivan rádöbben, családja életveszélyben van. Ám mire hazaér feleségét, és – tévedésb?l – Peter fiát, mostohatestvére, Connor, agyonl?tte. Sullivan felégeti otthonát és autóján Michaellel nekivág A kárhozat útjának, hogy igazságot szolgáltasson, és bosszút álljon.

Ha filmtörténeti viszonylatba
próbáljuk helyezni A kárhozat útja Sullivan-jét, megállapíthatjuk, valószín?leg ? lehetne az a western-h?s, aki „miután” – tehát a filmben nem mutatott el?történetben, el?életében – megmentette az amerikai civilizáció fejl?désének alapegységét, a vadnyugati pionír városka lakóit a társadalmon kívüli (ahonnét ? is érkezett) banditáktól, betagozódott ebbe a civilizációba – felesége lett, és gyermekei. Csakhogy Sullivan, ha úgy tetszik, nem adta fel „hivatását”, eredeti banditizmusát, s nem ? Fred Zinneman klasszikus Délid?jének mitikus seriffje. ? olyan családapa, aki egy b?nöz? szervezet igen fontos tagja. Aki a számunkra átláthatatlan, de mindenhol, arcokkal és egyben arctalanul is, jelenlev? érdekszövetségi birodalom ellen fordul, kis túlzással, egy szál puskával egy olyan – történelmileg és filmtörténetileg is – átmeneti korban, amikor, ahogy a Kesely? három napjának h?se mondja, a fegyver és a gyors helyzetfelismerés már nem elég a gy?zelemhez. Hiszen ugyan a „család” sok mindent intéz géppisztollyal, és a hallgatag Sullivan is így dolgozik, de a szövevényes, ugyanakkor hierarchikus gépezet ellen nincs sok esélye a magányosan harcosnak.

Maguire, a sajtófotós (Jude Law)

H?sünk tehát „rossz” ember,
nemcsak társadalmon kívülinek számít, családjára is súlyos terhet ró „foglalkozása”. Jól érzékelteti ezt felesége (Jannifer Jason Leigh) összerezdülése is, mikor a konyhaablakon át megpillantja garázsba parkoló férjét. Egyébként is kiváló színészi alakítások sorjáznak A kárhozat útjában. Tom Hanks mély csendekkel teszi súlyossá, zárkózottá Sullivan figuráját. Paul Newman játéka szerves egységben mutatja az unokáival a mellékhelyiségben kockázó joviális nagypapát és a kemény, határozott gengsztert, aki azután felbéreli nevelt fia megállítására (meggyilkolására) a b?nügyi sajtófotóst (Jude Law), aki perverz örömét leli a hallottak portréjának fényképezésében.

Sam Mendes forgat

Sam Mendes filmje
tehát a vadnyugati és a ’60-es évek új-Hollywoodjának helyszíne, a láthatatlan szervezet ellen harcoló egykori puskás férfi személytelen nagyvárosa között (illetve itt is, ott is) helyezkedik el. A Volt egyszer egy vadnyugat megnyugtató sárgásbarnája és a Kesely? három napja jéghideg kékesszürkéje helyett A kárhozat útja szinte teljesen fekete-szürke-fehér kompozíciója „pokolian” nyomasztó hangulatot áraszt. H?se, Sullivan lelkét súlyos b?nök terhelik. S?t, családján kívül nincs ártatlan szerepl?je a történetnek. Miután a famíliából csak Michael fia és ? marad életben, nemcsak bosszút kell állnia („igazságszolgáltatás”) a b?nösön, hanem megmentenie saját és fia életét, valamint Michael lelkét, hogy legalább ? ne kárhozzon el. S egyben át kell lépnie zárkózottságán is, és meg kell ismernie saját gyermekét, aki inkább fél t?le, mint tiszteli ?t.

Nem közhelyszer?en
boncolgatja Sam Mendes újabb opusza b?n és b?nh?dés kérdését, és nem felületesen kezeli az apa-fiú kapcsolat, valamint a jellem fejl?dését. Ugyanakkor a rendez? nem is merül el, se az akciójelenetekben, sem a lírában. Nem pszichologizál, épp annyira tart távolságot h?seit?l, és históriájuktól, hogy a néz?t könnyebben megérintse ábrázolásukkal. A mélyre nyúló gyökerekkel rendelkez? történetet, az el?adás módja is mitologikussá teszi: az ifjabb Michael Sullivan meséli az utazást, keretbe foglalva A kárhozat útját.

A kárhozat útja (The Road to Perdition, amerikai, 2002 – 115 perc)
Rendezte: Sam Mendes; Max Allen Collins regényéb?l és Dean Zanuck ötletéb?l a forgatókönyvet David Self írta; fényképezte: Conrad L. Hall; zeneszerz?: Thomas Newman; vágó: Jill Bilcock; látványtervez?: Dennis Gassner és Albert Wolsky; producer: Richard D. Zanuck és Dean Zanuck; szerepl?k: Tom Hanks (Michael Sullivan), Paul Newman (John Rooney), Jude Law (Maguire), Daniel Craig (Connor Rooney), Jennifer Jason Leigh (Anne Sullivan), Stanley Tucci (Frank Nitti), Tyler Hoechlin (Michael Sullivan, Jr.), Liam Aiken (Peter Sullivan).
Magyarországon forgalmazza az InterCom.

honlap: http://www.roadtoperdition.com/