A kozmopolita, szellemi-multi Eco professzor, aki játékosan gondolkodik és gondolkodás közben is játszik, új regényt írt Baudolino címmel. A milanói esszéista, akinek cikkeiért sorban állnak az európai lapok, egy személyben lexikon és mesekönyv: enciklopédikus tudása hatalmas mesél?kedvvel és íráskészséggel párosul, ráadásul sajátosan fanyar, ironikus stílust alakított ki. Jellemz?, hogy világhír? regényét, a Rózsa nevét is mintegy "mellesleg" írta 198o-ban, mert akkortájt, negyvenes éveinek vége felé mint tudós már unta a katedrák áporodott leveg?jét, s valami kalandra vágyott. A Rózsa nevét a mai napig 15 millió példányban adták ki.
Eco új regényével, a Baudolinoval visszatér kedvenc korszakába, a középkorba. A fiktív h?s születését 1143-ba helyezi, az észak-olaszországi Alessandria városába, amely Eco születési helye.
Nem nehéz észrevenni, mennyire kulcsregényr?l van szó: Eco így jellemzi h?sét: "olyan fickó, aki akármit mond is, mindig úgy néz a másikra, mintha éreztetni akarná vele, hogy semmit sem szabad komolyan venni abból, amit mond..."
Amúgy az új m? az európai pikareszk regények hagyományait folytatja, Baudolino a talpraesett ravasz kópé figurája, aki a regényben Otto von Freising pürpöktôl tanulja meg az életre szóló tanítást: "ha írástudó akarsz lenni, akkor meg kell tanulnod hazudni és történeteket kitalálni, különben unalmas maradsz".
A 6oo oldalas regény története különben végtelenül egyszer?: a tizenkét éves Baudolino találkozik egy germán lovaggal, aki nem más mint Barbarossa Frigyes. Az észak-olaszországi birtokán tartózkodó Frigyes mulatságosnak találja a kis fickót, aki villámgyorsan megtanul minden nyelvet, ezért taníttatni kezdi Baudolinót, el?ször Freising püspöknél, majd a párizsi egyetemen.
Baudolino hamarosan a kor egyik legismertebb entellektüelje, a császár tanácsadója lesz, s a regényben 1204-ben, mintegy az életére visszapillantva meséli el egy Niketas nevü történésznek konstantinápolyi kalandos utazását, a pápa és a császár küzdelmeit.
Umberto Eco egy merész csavarral a történelembe helyezi regényét: a középkor legnagyobb hamisítását, egy János nev? pap XII. században keletkezett legendás levelét - amely egy keleti keresztény birodalom létezésér?l tudósít - az író Baudolinonak tulajdonítja.
Nem nehéz megjósolni: újabb irodalmi bestseller született.

A Baudlino az Európa Könyvkiadó gondozásában, Barna Imre fordításában a karácsonyi könyvvásárra jelenik meg magyarul.