A nyitó kiállítás, a Lappangó utópiák - kortárs m?vészi kísérletek címmel lényegében arra a kérdésre próbál választ találni, mit nyújthat az építészet a jöv?ben. A fesztivál terjedelmes programjából - a m?sorfüzet 276 oldalon ismerteti, mit talál az érdekel?d? - néhány ?sbemutató is figyelmet kelthet. Már megvolt a premierje - alig egy héttel a hamburgi világpremier után - Elfriede Jelinek új, mese-csomagolású darabájának. A halál és a lány ihlet?je Lady Di - az ? személye késztette a való világot szívesen ábrázoló osztrák írón?t arra, hogy három hercegn?t állítson a darab középpontjába. És nem zárkózik el a Grimm-mesék motívumaitól, a Hófehérke éppúgy érezteti hatását, mint a Hamupip?ke. Ugyancsak ausztriai ?sbemutató Salvatore Sciarrino új operája, a Macbeth is.
Nem maradhat el egy év múltán a szeptember 11-i események utórezgése: Kathrin Röggla a témáról szóló egyik darab szerz?je, s az el?adás a bécsi Volkstheaterrel való együttm?ködés eredménye - a Grazhoz közel fekv? - Mürzzuschlag városi színházában. A másik emlékez? el?adás Ground Zero címmel multimediás zenés színház: Hans Hoffer munkája, szintén vidéken, Deutschlandsbergben. A kiállítások közül kiemelkedik Cosima von Bonin meghatározhatatlan m?fajú bemutatkozása, vagy a svájci - magát "videóm?vészn?nek? nevez? - Zilla Leutenegger kiállítása. A fesztivál vezetése érdekes újítással lepi meg vendégeit: a 28 múzeumban és kisebb-nagyobb galériában helyet kapó bemutatókra szervezetten, vezetéssel viszi el az érdekl?d?ket, naponta többszöri indulással.
A zenei programban az avantgárdban járatlanok tucatnyi ismeretlen névvel is találkozhatnak, az ?szi bár cím? rendezvénysorozat mindenesetre valósággal futószalagon kínálja a koncerteket, performance-okat, a m?fajokat sajátosan kever? programokat. Mint mindig, így most is érdekl?dés el?zi meg az irodalmi m?sorokat, s várhatóan nagy lesz a részvétel a különböz? pódiumbeszélgetéseken, vitákon. Külön kiemelésre érdemes a Balkán-program: a Rotor társulat vállalta az egykori Jugoszlávia még jobb megismertetését. Hát város szerepel a m?sorban, Belgrád közülük az els?. A program korántsem korlátozódik a Stájer ?sz tartamára, s?t: tovább tart, mint a márciusban záró utópia-kiállítás.
Mindez már átcsúszik az egyébként is egyre felkapottabb stájerországi f?város nagy eseményébe: 2003-ban Graz lesz Európa kulturális f?városa. A graziak maguk is nehezen hiszik, nem véletlenül adták a programot tartalmazó kötetnek a címet: ?Graz: ki hitte volna?? - áll a vaskos füzet tetején. Meglepetést tartogatnak még b?ven a szervez?k: egyel?re az épít?ké a terep, de hamarosan meg kell kezdeni a konkrét el?készületeket. A 450 benyújtott ötletb?l 70 impozáns programot választottak ki - és némelyik már most kezd?dik, az ?szi fesztiválon.
A Stájer ?sz rendezvényei terjedelmi okokból aligha sorolhatók fel: a részletes program megtalálható a www.steirischerherbst.at honlapon.