A párhuzamosan végzett kutatás lehet?séget nyújtott bizonyos összehasonlításokra a magyar és az osztrák nemzeti önkép és egymásról alkotott kép vonatkozásában. A kutatás meglep? tapasztalata például, hogy Magyarországon mennyivel kisebb az etnocentrizmus, a bezárkózás, a kritikátlan nemzeti azonosulás, mint Ausztriában. Egyértelm?vé válik a magyar kultúra nyitott-befogadó-asszimiláló, ebb?l fakadóan pedig eklektikus jellege.

1999-es kiadás

A kutatás alapja két részb?l álló, kérd?íves felmérés volt, amelynek els? részét a mindennapi élet szimbolikus magyarságtudatának elemeire vonatkozó kérdések alkották. Olyan fogalomkörök tartoznak például ide, mint színek, címer, hegy- és vízrajz, éghajlat, városok-települések, öltözet, zene, tánc, építészet, ünnepek, étel-ital, sport, politikai stílus stb. A kutatás második részét alkotó, összehasonlító vizsgálatra alkalmas kérdéseket szinte változtatás nélkül vették át az osztrák kutatásból. Ezek a két országban párhuzamosan feltett kérdések például arra vonatkoznak, hogy milyen a magyar illetve az osztrák ember, milyen a két nép viszonya a harcias nacionalizmushoz/nemzetiszocializmushoz, mennyire büszke a válaszadó a magyarságára/osztrákságára, melyek számára a rokonszenves/ellenszenves népek.

A kutatás figyelemre méltó eredményt hozott: nem igazolta a szerz?k el?zetes várakozását, hogy három - kétségkívül leegyszer?sít? - magyarságkép létezik, amelyet ?sztereotípnak?, ?literátus-konzervatívnak? és ?kozmopolita-antinacionalistának? neveztek el. Clusteranalízis segítségével a mai magyar népesség négy jellegzetes típusát különítették el a magyarságkép alakulásának, építkezésének szempontjából: egy nyitottabb városias, egy nehézkesebb és falusias orientációjú, egy ideologikusabb befolyásoltságú és egy sztereotípiákból építkez? típust. Egyértelm?vé vált az is, hogy az elkülönül? magyarságkép-típusok alapvet?en az iskolázottságtól függnek.

A kutatás legújabb eredményeit csak ez a harmadik, b?vített kiadás tartalmazza. Ennek során, jóval kisebb körben, még egy kérd?íves felmérést végeztek: további magyarságszimbólumokat kerestek egy értelmiségi mintán, és erdélyeiek magyarságszimbólumait mérték fel.

A kötet végén érdekes fényképsorozat mutatja be a - részben kifelé sugárzott nemzetképben is jellemz?nek tartott - arcokat, növényeket, állatokat, népviseletet, ételeket, tájakat, épületeket, magyaros motívumokat, nemzeti jelképként számon tartott sportolókat.

Kapitány Ágnes - Kapitány Gábor: Magyarságszimbólumok
Európai Folklór Intézet, Budapest, 2002. október 18.
328 old. 2500 Ft