A fesztivál létrejötte a M?vészetek Háza egyik munkatársához, Berecz Klárához f?z?dik, akinek minden szavából a sérült gyerekek iránti empatikus elkötelezettsége és hozzáért? segít?készsége fejez?dik ki: "Hasonló fesztiválokon láttam majorette-csoportot középsúlyos értelmi fogyatékosokból - kezdi a történetet Berecz Klára -, és nem értettem, hogy miért ezt a m?fajt választotta a felkészít?jük. Úgy éreztem, ezek az emberek nagyon kiszolgáltatottak, nem nevetség tárgyává kell ?ket tenni, hanem védelmet kell nekik nyújtani. Nyomasztó tapasztalataim szülték az ötletet, hogy egy olyan rendezvénysorozatot indítsunk el, ami nem "sérült fesztivál". A "másság", a különböz?ségek eltüntetése volt a f? célunk."

Iskoláskorú csoportokat szerettek volna megmozgatni, ahol egészséges, sérült, halmozottan sérült gyerekek egyaránt jelen vannak produkcióikkal, s a nonverbalitás segítség ahhoz, hogy a színpadon és a néz?téren is elfeledtesse, lényegtelenné tegye azt, hogy a fellép? gyerek ép-e vagy sérült. Csak az számít, produkciójuk láttán mit éreznek az emberek a néz?téren. S itt van nagyon fontos szerepe a pedagógusnak. Berecz Kláráék nem titkolt célja, hogy ?ket is segítsék, fejlesszék, hiszen a négy év alatt látott egyre magasabb színvonalú munkák alapján bebizonyosodott, hogy igenis lehet halmozottan sérült emberekkel is méltósággal el?adható m?vészi produktumot létrehozni.

Ebben a feladatban segít?jük volt a zs?ri tagjai közül többek között Elek Dóra, a Baltazár Színház igazgatója, akinek társulata mozgás- és értelmi sérült fiatalokból áll, valamint Karsai Gizella pantomim m?vész, aki maga is több éve foglalkozik sérült gyerekekkel. Az ? szakmai tanácsaik, az elhangzott m?sorszámokhoz f?zött kritikáik segítséget nyújtanak a csoportoknak a jöv?beli még tudatosabb és koncentráltabb munkához.

"Rengeteg tapasztalatot és értékes információt lehetne gy?jteni a hasonló külföldi csoportoktól, mert sok országban ezen a téren is el?bbre járnak - teszi hozzá Berecz Klára. - Az elkövetkezend? id?kben másik f? törekvésünk, hogy nemzetközivé szélesedjen a fesztivál. Kézenfekv? lehet?ségként el?ször is a testvérvárosokkal fennálló kapcsolatot szeretnék kihasználni."

Ebben az évben harmincnyolc csoport vett részt a rendezvényen, csaknem ötszáz gyerek lépett színpadra. Láthattunk modern koreográfiára készült musical részletet, görkoris táncot, szatmári verbunkot, saját kez?leg varrt ruhákban táncolt palotást, standard tánccal kombinált pantomimet, hallgathattunk citera- és kantelemuzsikát, megf?szerezve néhány hangulatos népdalcsokorral. Megtekinthettünk egy kiállítást a résztvev? gyerekek t?zzománc és batikolt képeib?l, festett vázák, terít?k és egyedi fafaragások kíséretében.

Jöttek szerepl?k Debrecenb?l, Bajáról, Szentesr?l, Szegedr?l, Tatáról, s?t még Gy?rb?l is. Az egyetlen külföldi csoport Eger testvérvárosából, a finnországi Poriból érkezett. A fesztivál megható és emlékezetes pillanatai f?z?dtek az angyalarcú, mosolygós finn gyerekekhez. Országuk zászlójának színeibe öltözött jelmezben, kézmozdulataikkal "mondták el", vallották meg a közönségnek, mit jelent számukra Finnország és a hazaszeretet. Sokaknak könny szökött a szemükbe a néz?téren, ugyanis ezek a gyerekek süketnémák voltak, mégis felejthetetlenül fejezték ki legbens?bb gondolataikat. Aki ott volt a M?vészetek Házában ezen a hétvégén, olyan élmények részese lehetett, amelyek középpontjában az egymás iránti megértés és szeretet állt.

A fesztivállal kapcsolatban szeretettel várják az érdekl?d?ket:
Tel./fax (36) 410-324; (36) 410-094 (Berecz Klára)
e-mail: [email protected]