Szerinte semmiképpen nem lehet Dávidházi Péter egy tanulmánykötetében tett megállapítását a XX. századra is érvényesíteni, miszerint: "az uralkodó hagyomány...egészében többet ártott, mint használt".  Sárközy err?l a korról eképpen fogalmaz:" ..a személyi kultuszok id?szakában nem irodalmi kultuszok uralkodtak a magyar irodalomkritikában, hanem...a tudatos hamisítás (ha tetszik, a hazugság) kultusza".

E "tétel" igazolására a cikk írója a XX. század egyik költ?óriásának, József Attilának a példáját említi, rávilágítva arra, mennyit árthatnak egy költ?i életm?nek, vagy maguknak a versértelmezéseknek a belemagyarázások, téveszmék, meghamisító legendák. Hiszen: "...hiába jelennek meg immár harminc-negyven éve Bori Imre és Rába György alapvet? tanulmányai József Attila költészetér?l...hiába írja könyveit Beney Zsuzsa... a József Attila-legendák kultusza tovább él és virul a magyar kulturális köztudatban".

Sárközy szerint a tankönyvek esetén a legaggasztóbb a helyzet, a József Attila-legendák, tévhitek itt okoznak a legtöbb problémát. Egy, az V. Hungarológiai Kongresszus el?tt elvégzett vizsgálatról is beszámol a cikkíró, amelyben általános iskolai és gimnáziumi tankönyveket szemléztek azt figyelve, hogy: "...miként élnek tovább a korábbi évtizedek József Attila-kultuszának jellegzetes panelelemei". A rengeteg példával bemutatott félreértelmezéseken és politikai-ideológiai belemagyarázásokon kívül súlyos tárgyi tévedésekre is fény derült a vizsgálat során. "Valachi Anna értelmezése szerint...az "édes mostoha" nem lenne más, mint maga József Jolán... Devecsery László és Valaczka András úgy állítják be a József Attila és Babits közti ellentétet, mintha annak okozója nem a fiatal költ?, hanem maga Babits lett volna... Devecsery szerint a Nyugat elzárkózik el?le (ti. József Attila el?l)...".

Sárközy Péter zárógondolatában úgy véli, hogy a jelenkor feladata az, hogy a magyar irodalom nagy alakjainak életm?veit megtisztítsa a rájuk húzott sémáktól, "kultuszburoktól", mert ha ez nem történik meg: "...a magyar irodalom legértékesebb m?vei távol maradnak az igazi olvasóktól, illetve továbbra is iskolán kívüli olvasmányélmények maradnak az új nemzedékek számára".

Sárközy Péter: Kultusz vagy manipuláció? A József Attila-kultusz a mai magyar irodalomoktatásban  
Hitel - 2002. szeptember (107-113. oldal )