A Hárman az ágyban cím? versgy?jtemény görög, latin és humanista költ?k pajzán – ezért eddig többnyire lefordítatlan – verseit veszi sorra, széles palettáját megmutatva az „erotikus”, vagyis Erósz ihlette költeményeknek. Erósz a szerelmi vágy istene a görög mitológiában. (Milyen jellemz?, hogy nekik egy isten erre a feladatra nem is volt elég: Aphrodité, mikor nem bírta a szépség és szerelem istenn?jeként ráháruló teend?k terhét, nemzé Árésszal Erószt, aki így besegíthetett…) Erósz az éteri tisztaságú, pirulva sóvárgó szerelem mecénása éppúgy lehetett, mint a legp?rébb testi vágyé. A görögöknél az a meglep?, hogy a szerelem fogalmába a kéj mennyire magától értet?d? természetességgel tartozott bele! Ma ez talán nem annyira evidens. A szexualitásnak létjogosultsága volt, mert életszeretetük mindenfajta gyönyör élvezetét megengedte. A testi szerelem ugyanúgy az érzékek öröme, mint egy finom bor megízlelése vagy egy hetéra könnyed táncának látványa. Ez az örömelv örökl?dött át a rómaiakra is, s érett hedonizmussá. (A reneszánsz pedig tisztelg?en követte ezeket a hagyományokat is...)
 Meglep? olyan szerz?k sikamlós m?veire akadni, kiket iskolás hódolat övez. Catullus egy versében kilenc menetet ígér egy hölgynek – valljuk be, rögtön érdekelni kezd bennünket a költemény… Horatius kamaszfiúknak udvarol, pl. Lyciscusnak, „aki oly buja, hogy lepipál minden parázna n?cikét”, Seneca egy félrelépését gyónja meg, II. Pius pápa bizonygatja, hogy hajlott kora ellenére még friss férfiereje, Janus Pannonius szabadszájúsága közismert („Lúcia, baszni akarsz?…”), ? übereli az el?z? ajánlatot, tizenöt menetet ígér!
 A könyv küls? megjelenésér?l feltétlenül érdemes még pár szót ejteni, ugyanis nagyon csinos! A narancsvörös és fekete alapszínek és alakok egy görög vázafestmény világába vonnak bele - hova kerültünk: ártatlan szüret vagy bacchanália? Ez a könyv belsejében is visszaköszön; a kétszín? tipográfia egyfajta rendez? elvet is jelöl. A fordító, Csehy Zoltán kalauzol bennünket az antik szerz?k között, magyarázatai, az adalék információ narancsszín?, míg a versszövegek, illetve az adott szerz?t megidéz? irodalomtörténeti citátumok feketével. A vázák vörös alakjai pedig ott táncolnak a lapokon is…
 Szép könyv és kedves, humoros versek – mai nyelven szólva hozzánk, ám azért megtartva az id?mértékes verselés fülbemászó ritmusát.
 „Hogyha a fürd? padja becsípi farod, Graphikosz, mit
  szólhat az ember, hisz még a fa is csupa vágy!”
    (Sztratón)

Csehy Zoltán: Hárman az ágyban. Görög és latin erotikus versek. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2002.

Kapcsolódó linkjeink:

Fiatal felvidéki írók felolvasóestje a Bárkában