Rácz Zsuzsa

Lehet két interjú között kicsit nagyobb felbontásban is. Aztán érdemes leírni, ha már az ember tud írni (és tiszta szerencse, hogy „megtanult”, nyilatkozta valahol a szerz?). Közben itt vannak még a pasizós történetek kis csokrokban, egy kétségbeesett kamaszlány, egy szent, egy terapeuta és egy jéghideg kígyó vicces, mindentudó és sírnivaló történetei.
A könyv zavarba ejt?en egyensúlyoz a határokon. A m?faja lekt?r, igen-igen, vagy nem tudom mi. Úgy dolgozik, mint az azóta berobbant kukucskálós m?sorok és rokonaik, a szappanoperák. A cím például egy csipetnyivel ízléstelenebb, mint amennyire poénos. A Bridget Jones nagyon megosztotta a közönséget, az olvasók szenvedélyesen szerették, vagy utálták, némely recenzens szerint a frusztráció mértéke szerint. A Terézanyu nem fog ilyen vad viharokat kiváltani. Amennyivel kevésbé profi, annyival emberibb is. Mert van még egy figyelemreméltó tulajdonsága Kéki Katának: elképeszt?en bátor is. Ahogy a dilettánsok, a szentek, meg némely okos n?, aki tudja, hogy minden másképpen van.