"Csókolom, mit adnak ma?" - kérdezi a pénztárnál az ötvenes, borzfej? férfi, hóna alól feleség kandikál ki. "Drámaíróverseny van" -, felel készségesen a pénztárosn?. "Hát arra nem megyünk be." Most én következem, ám félretett jegyemet annyira félre tették, hogy nincs is meg. Sebaj, azért kapok egyet. A beenged? ember óvatosan csak harmadáig tépi be, ne dobjam el, figyelmeztet, ezzel fogok szavazni a közönségdíjra.

Az el?csarnokban tömeg, szakmabeliek és törzsnéz?k egyaránt. "Múltkor mit láttatok?" - fordul egy n? a baráti házaspárhoz, akik mögött állok a ruhatári sorban. "Jaj, valami Shakespeare volt, ne is kérdezd, álmomban ne jöjjön el?!" Megrettent tudósító beoson a néz?térre, és azon gondolkodik, hogy bár ez a kritika helye, most bizony riportot fog írni. Mert mi jöhet még ezek után?!

Inkább kicsoda: Mélykúti Ilona, az est háziasszonya, piros kosztümben. A drámaíró-verseny koncepciója szerint a szombati Népszavából reggel nyolckor sorsolással döntötték el, melyik cikk legyen a versenyfeladat, amelyikb?l kb. félóra hosszúságú, 4-6 szerepl?s darabot kell írni déli egy óráig, majd a szereposztás után szintén sorsolással választották ki a rendez?ket, akik hétig színre állították a darabokat. A szerz?k neve az est végéig titok.

Már fél nyolc, de Ilona még csacsog a színpadon, elmeséli, hogy az alkotást el?segítend?, a szerz?knek délel?tt szivart és konyakot szolgáltak fel, ám ez utóbbi tévedésnek bizonyult, hihi. Majd megpróbálja mobilon felhívni Balázs urat, aki egy pécsi lottózó vezet?je, amúgy a cikk róla szól, mert fogadóbarát üzletében alapelv, hogy mindenki mosolyogva távozzon onnan, még ha nem nyert is. Mint mondja a cikkben, a környékükön sok a kisnyugdíjas, ?k beszélgetésre is betérnek, de játszani csak akkor tudnak, ha jön a nyugdíj, akkor a Black Jack a legnépszer?bb körükben.

Ilona szerencsétlenkedik a mobillal, neki N márkájú telefonja van, ez meg itt egy E, mit kell rajta megnyomni, hogy hívhassa Balázs urat? A yes-t, kiáltja egy emberként a néz?tér technokrata beállítottságú fele. "Sz?ke n? telefonál tipikus esete" -, morogja mellettem valaki. Kikérem magunknak, de azért mélyebbre nyomom táskámban egygombos készülékemet. Végre, halló halló, sikerül, Balázs úr örül, reméli, a színpadi Balázs Miklós ugyanolyan jó lesz, mint amilyen ?... Csak már láthatnánk végre!

Az els? darab A vakond szerencséje. A helyszín egy kisállatkereskedés, ahol dédmamiból próbálja kiszedni a család, milyen számokat játszik meg, elvégre ma kilencven éves, biztos malaca lesz. De nemhiába mondják, hogy dédmami letagadhatna tíz évet, le is tagad. Nyilvánvaló, hogy a másik négy számot sem találja el senki, mami nyer, örömét azonban beárnyékolja a család, amely ráugorva kiéhezett hiénafalkaként dönti ?t a földre. Rövid szünet után az Isten lába következik, generációs ellentétekr?l, drogdíler fiúról, aki csalással próbálja megszerezni id?s szülei spórolt pénzecskéjét. A darab kicsit szétesik, és az átélést nehezíti, hogy mögöttem nagy valószín?séggel színm?vészetisek ülnek (az, hogy ülnek, egész biztos), és úgy viselkednek, mintha egy multiplexben lennének.

De imhol megint Ilona kerül a színpadra, és nagy igyekezettel felkonferálja a harmadik versenym?vet, melynek címe: Irma kaparása. Mintegy kett? perc elteltével a néz?tér már a könnyeit törölgeti a röhögést?l, akik véletlenül mentolos papírzsepit használnak, egy kicsit jobban könnyeznek. A f?szerepl?, Besenczi Árpád hebeg? lottóárusból egy pillantás alatt lényegül át rivaldafényben úszó, Joker-mosolyú showman-g?zhengerré, s?t: rövid id?re Schobert Norbivá is, feszes fekete tornadresszben diktálja a tempót a közönségnek. A háttér kocsmajelenetében Lévay Viktória izületeket meghazudtoló, higanyos mozgáskoordinációja láttán még a szintén tajtrészeg csapos is beájul a pult alá. Dörög a taps, tódulunk kifelé szavazni. Vajon mit szól a zs?ri?

Hazai Attila nyeri a Leghamarabb elkészült m? díját, ? ugyanis 11:55-kor adta le kész iratát. És akkor most tessenek el?venni a közhelyszótárat, és azt az oldalt, amelyen a Hamar munka ritkán jó mondás szerepel, tépjék ki, gy?rjék galacsinná, és a bal válluk fölött hátrafelé dobják a kukába, mert a közönségdíjat is ? kapta, az Irma kaparásáért. A zs?ri 50 000 forinttal járó díja Toepler Zoltáné, aki a második darabot írta, a Magyar Könyvklub különdíja Örkényi Évát illeti, a legjobb rendez? Sztarenki Pál. A legjobb n?i illetve férfi szerepl? természetesen Lévay Viktória és Besenczi Árpád.

Gy?rei Zsolt-Schlachtovszky Csaba: A vakond szerencséje
Rendez?: Radó Denise
Szerepl?k: Örkényi Éva, Láng József, Vándor Éva, Józsa Imre, Ullmann Mónika, Juhász György, Ferencz Valentin

Toepler Zoltán: Isten lába
Rendez?: Háda János
Szerepl?k: Sztankay István, Schütz Ila, Sághy Tamás, Gieler Csaba, Schnell Ádám

Hazai Attila: Irma kaparása
Rendez?: Sztarenki Pál
Szerepl?k: Galambos Erzsi, Szabó Éva, Mihályi Gy?z?, Katona János, Fellinger Domonkos, Besenczi Árpád, Lévay Viktória

Zs?ri: Radnóti Zsuzsa, Upor László, Léner Péter, Nagy András, Horváth Péter, Szokolai Brigitta, Bácsi Tamás, Kéry Piroska (MKK), Kökényessy Gábor (NKÖM)

http://www.jozsefattilaszinhaz.hu