- A sajtótájékoztatón ismertetett m?sorrend mennyiben tükrözi a direktori pályázatodban vázolt elképzeléseidet? Teljesült-e már valami, alább kellett-e adnod az akkori terveidb?l?

- Bármilyen hihetetlen, egyfolytában el?re menekülök! Megtehettük volna azt, hogy egyáltalán nem csinálunk premiert, és akkor pillanatok alatt rendbe tehettük volna a színház zilált anyagi helyzetét. Nem ezt az utat választottam. Szerintem az el?re menekülés az egyetlen kiút. Meg kell mutatni, mire vagyunk képesek, és úgy érzem, ha menet közben kezeljük az anyagi helyzetet, akkor nagy probléma nem történhet. Havonta-kéthavonta el?veszem a pályázatomat, mert pontról pontra szeretnék ragaszkodni az abban leírtakhoz, és ez az egyetlen biztos fogódzó nekem ahhoz, hogy tudjam: minden úgy halad, ahogy elképzeltem. Mondok két példát: megígértem a pályázatomban, hogy lehet?vé tesszük a mozgássérültek bejutását az épületbe. Mint utóbb kiderült, három nap alatt meg lehetett csinálni a rámpát. Akkor viszont még gondban vagyunk, ha el akarnak menni a mellékhelyiségbe. Azt is írtam a pályázatomban, hogy az els? évben mindenképpen színre akarom vinni Vaszary Gábor Az ördög nem alszik cím? vígjátékát. Meg is csináljuk, nem is akármilyen szereposztásban, Iglódi István rendezésében. Összefoglalva: minden energiám arra megy el, hogy egyáltalán ne térjek el attól, amit a pályázatban leírtam, hogy ne kényszerüljek arra, hogy improvizáljak. Persze, hogy néha rákényszerülök, de az mindig az anyagiak miatt van. Nagyon lassan tudunk haladni, mégis jó esélyünk van arra, hogy másfél év alatt rendbe tegyük a pénzügyeket.

- Hogy érzed magad a menedzser szerepében?

- Régóta csinálok hasonlót: színész karnevált szerveztem, színházak PR-ügyeit intéztem, igyekszem hasznosítani a régi tapasztalatokat. De olyan véres, napi helyzetekben kell szembenéznem azzal, hogy mit nem tudok, hogy magam is meglep?döm. Egy dologra nem vagyok hajlandó: nem fogom fel kudarcként a csalódásokat. Megrázom magam, az a napom el van rontva, ez tény, de másnap már azon dolgozom, hogy tudunk el?relépni.

- Több színház is ellene volt/van az átszervezésnek, m?köd?képes a Vidám Színpad Közhasznú Társaság?

- Az Új Színház igazgatója, Márta István kérdezte t?lem a napokban, hogy mik a tapasztalataim. Neki is azt mondtam, hogy nem tudom, milyen a régi rendszer, én már ezt kaptam, és nagyon rugalmasnak gondolom. Hatvan millióval indultunk, a költségvetésünk ma már hetvenmillió forint, szerintem ez az összeg már három héten belül felmegy nyolcvanra. De még mindig ez Budapest legkisebb támogatottságú színháza. Egy velünk azonos nagyságú színház, (direkt nem nevezem meg) százhatvanmillióról startol. Én azt mondom, nekünk száznegyvennel kellene dolgoznunk. De van itt még egy baj. Minden budapesti színház, amelyet a F?városi Önkormányzat támogat, kap m?vészeti támogatást. Ezt darabokra, színészek fizetésére költheti. Nekünk ilyen sosem volt. Ígéretet már kaptam arra, hogy január elsejét?l lesz.

- Terveid között szerepelt az állandó társulat létrehozása is, arról is hallottam, hogy frissen végzett színészeket csábítanál a színházhoz?

- Megnéztem a végz?s Máté Gábor-osztályt, és valóban kiszaladt a számon, hogy az lenne a legjobb, ha ezt az osztályt egy az egyben ide lehetne szerz?dtetni. Természetesen nem tehetem meg, de egy biztos: fiatalítani kell. Ennek a színháznak de jure nincs társulata, de facto van. Ez csak azt jelenti, hogy van aki negyven éve itt van, de mindenkinek csak produkcióra szóló szerz?dése van. Én szeretném, ha lenne itt egy megújuló, az új igényekhez alkalmazkodó társulat, de a régieket sem akarom elfelejteni. Év elején mindenkinek elmondtam: nem én osztok szerepet. A hozzánk meghívott rendez?nk válogatnak. Jobb, ha a kereslet-kínálat határoz, és nem az én véleményem. Jobb, ha Verebes vagy Iglódi mondja azt valakire, hogy együtt akar vele dolgozni. A következ? egy évben kiderül, kit használtak a rendez?k, és kit nem. Azokból szeretnék társulatot, akik teljesítettek. Hogy egy kezd? színésznek vonzó lehet-e a Vidám Színpad? Talán hisznek bennem, talán elhiszik, hogy szeretném kiszell?ztetni a Vidám Színpadot. Nagyon sok múlik a következ? egy éven!