Szinte hetedik csodának számít az, ami tegnap este (május 29-én, ráadásul nem a kés? éjszakai órában!) történt: magyar táncfilmet sugárzott a Magyar Televízió. A darab és az el?adás tökéletesen megérdemelte ezt a rendkívüli h?stettet, hiszen a Szegedi Kortárs Balett A csodálatos mandarin cím? táncm?vér?l van szó, amelyet sikerrel játszik a társulat szerte az országban és külföldön is.

Mivel abbéli örömünk határtalan, hogy egyáltalán elkészülhetett ez a televíziós táncfilm, nem hozakodunk el? a fenntartásokkal - egyébként is: azok jórészt abból fakadnak, hogy amikor egy színházi el?adás lényegül át tévéfilmmé, természetesen sok minden elvész az él? el?adás varázsából. Ezúttal - szerencsére - így is maradt valami a darab elementáris kisugárzásából.

Juronics Tamás táncos-koreográfus, a Szegedi Kortárs Balett m?vészeti vezet?je er?teljes, magával ragadó koreográfiát készített, s f?szerepl?ként ? maga árnyalt érzelmekkel és lángoló szenvedélyességgel táncolja el a figurát, lépésr?l lépésre összetett, szenved?-sebezhet? férfit kelt életre. A darab középpontjában a vágy, a lángra lobbant szerelem áll, amely olyan elementáris, intenzív, hogy a férfi három halál (háromszor törnek az életére, hogy eltapossák ?t) után is képes visszatérni szerelméhez.

A táncok és a két f?szerepl? - a lányt Nemes Zsófia táncolja - játéka mellett a színházban leny?göz? volt a látványvilág is, hiszen a színpadot óriási vörös drapéria terítette be, amely végig részt vesz a játékban, fenyeget?n-félelmetesen hullámzik, vagy éppen óvón fed be valakit. Különösen döbbenetes, amikor Juronics Tamás a vörös lepel alatt áll fel egy asztalra, s egyébként sem kis termetével növekszik el?ttünk egyre hatalmasabbá. A színházban természetesen mindez  er?teljesebben érvényesült, mint a tévéfilmen - de akkor is: csak dicséret illeti végre a Magyar Televíziót, valamint Silló Sándor rendez?t és Móczán Péter producert ezért a filmért.

A CSODÁLATOS MANDARIN

balettfilm bemutató: 2002. május 29-én, a Magyar Televízió m1-es csatornáján

A mandarin, az öreg és a diák szerepében Juronics Tamás Lány/Mimi Nemes Zsófia Csavargók Aczél Gerg?, Kocsis László, Sárközi Attila, Topolánszky Tamás   Koreográfus - rendez? Juronics Tamás   El?adja a Szegedi Kortárs Balett, m?vészeti vezet? Juronics Tamás, együttes vezet? Pataki András   Zene Bartók Béla, eredeti librettó Lengyel Menyhért  

 A zenem?vet el?adták: a Budapesti Filharmonikusok és a Magyar Állami Operaház Kórusa vezényelt Sándor János, felvétel: Hungaroton Classic   Hangtechnika: ATEC Magyarország Képtechnika: Informatéka Díszlet- és jelmeztervez?: Molnár Zsuzsa Operat?r: Sibalin György, Turai Ferenc Különleges effektek: Pohárnok Iván Gyártásvezet?: Zentai Edit Vágó: Di Pol Jolanda Fényképezte: Nemes Tibor Rendez?: Silló Sándor Producer: Móczán Péter   Az alkotás az Országos Rádió és Televízió Testület, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, és a Vivendi Telecom Hungary támogatásával készült.  

 Bartók Béla: A csodálatos mandarin   Bartók Bélában már az I. világháború éveiben feltámadt a düh és kétségbeesés az ember életerejét fel?rl? gyilkos indulatokkal, társadalommal szemben. Kirobbant gy?löletét öntötte ebbe a rémít?, élet-halál mezsgyéjén játszódó különös táncos drámába.  "Pokoli muzsika? - ahogy ? maga írta feleségének 1917. augusztus végén. Valóban: démonikusan sodró zenem?vet alkotott, amely örvényként érzékelteti a szenvedélyek, indulatok félelmetes erejét, a kétségbeesett küzdelmet és a gyötr?dést is. A csodálatos mandarin - az egykori híradások szerint - 1919 nyarán készült el, legalábbis zongorakivonatban, de a hangszerelése még évekig eltartott, egyes részletein pedig Bartók az 1926-os kölni bemutató után is újra meg újra változtatott. A csodálatos mandarint nálunk csak Bartók Béla halála után, 1945. december 9-én mutatták be.    

Szakmai életrajz   Juronics Tamás 1969-ben született Tatán. 1987-ben végzett az Állami Balett Intézet néptánc tagozatán, majd az Angliából hazatér? Imre Zoltán koreográfus vezetésével újjászervez?d? Szegedi Baletthez szerz?dött, ahol néhány év alatt meghatározó egyéniség? szólistává és eredeti látásmódú koreográfussá fejl?dött. 1990-ben önálló stúdiót alapított az együttesen belül, amely lehet?séget adott számára a kísérletezésre éa az els? koreográfiái elkészítésére. 1991-t?l Imre Zoltán mellett az együttes házi koreográfusaként dolgozott, s továbbra is vezet? szólistaként táncolt. Koreográfiái révén hamar ismertté vált a hazai és nemzetközi táncéletben, mert darabjaiban els?k között használta a kortárs tánc mozdulatait professzionális táncosok el?adásában. M?veit a filozófiai és érzelmi szálak sajátos keveredése teszi eredetivé. Imre Zoltán távozása után 1993-ban vezetésével szervez?dött újjá a Szegedi Kortárs Balett.

1994-ben Amsterdamban és Zürichben tartott mesterkurzusokat. 1994-ben Tel Avivban a Susanne Dellal Nemzetközi Kortárs Koreográfusversenyen a zs?ri különdíját nyerte el és ugyanebben az évben megkapta a Philip Morris Balettdíjat. 1997-ben a táncosoknak járó szakmai kitüntetést, a Harangozó-díjat is elnyerte, 2001-ben  a Gundel M?vészeti Díjat, 2002-ben pedig a Magyar Táncm?vészek Szövetsége által adományozott "Az év alkotója" nívódíjat.