1989-ben, az Erzsébet térre kiírt tervpályázatot Ligeti Béla nyerte meg. Az els? szabadon választott kormány azonban nem kezdett bele az építkezésbe.

1995. nov. 23.: a Horn-kormány elhatározza, hogy fölépíti az új Nemzeti Színházat. Az építésre - folyó áron - 6 milliárd forintot szánnak a költségvetésb?l, 1,5 milliárd forintot tesz ki a közadakozásból származó összeg. Az illetékes tárcák megkapják a felkérést, hogy dolgozzák ki a szakmai terveket az Erzsébet téren építend? színházra.

1996. júli. 19.: Fiala István ekkortól kormánybiztosként irányítja az el?készítést. A kormány és a f?város vezet?i azt tervezik, hogy 1998-ban megkezd?dik az építkezés.

1996 végén meghirdetik az újabb tervpályázatot az Erzsébet térre.

1997. máj. 30.: a nemzetközi zs?ri hatalmas többséggel, 14-1 arányban Bán Ferenc építész tervét tartja a legjobbnak.

1997. dec. 20: az új Nemzeti Színházi igazgatói posztjára kiírt pályázatot Bálint András színész-rendez?, a Radnóti Színház igazgatója nyeri meg.

1998. márc. 27.: ünnepélyes alapk?letétel az Erzsébet téren, majd elkezd?dik az építkezés.

1998 szeptemberében, nem sokkal az után, hogy hivatalba lép az új kormány, leáll az építkezés az Erzsébet téren.

1998. okt. 29.: az Orbán-kormány az építés magas költségeire hivatkozva úgy dönt, hogy nem az Erzsébet téren folytatja a már megkezdett építkezést, a Nemzeti Színház új, lehetséges helyszíneként a Felvonulási tér jön szóba. A beruházás összegét 10,7 milliárd forintban határozzák meg.

1998. okt. 31.: Schwajda Györgyöt, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatóját kinevezik miniszteri biztosnak. A Magyar Épít?m?vészek Szövetsége és Kamarája tiltakozik, mert az Erzsébet téri építkezés leállításával az Orbán-kormány semmibe veszi a nemzetközi tervpályázat hivatalos eredményét.

1998. nov. 10.: lemond Bálint András a Nemzeti Színház igazgatói posztjáról.

1999. márc. 1.: Schwajda György bejelenti, hogy nem ír ki tervpályázatot, hanem a tervezéssel megbízza Siklós Mária szolnoki építészt. A lehetséges helyszín ekkoriban a városligeti Hungexpo területe. Az utána következ? napokban Hámori József kultuszminiszter többször kifejti, hogy ? maga inkább a pályáztatás híve lenne.

1999. márc. 9.: Orbán Viktor miniszterelnök kormánybiztossá nevezi ki Schwajda Györgyöt, aki így nem a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához tartozik, hanem közvetlenül Orbán Viktor irányítása alatt dolgozik tovább.

1999. márc. 26.: lemond az építészkamara elnöke, Callmeyer Ferenc.

1999. aug. 26.: a kormány úgy dönt, hogy az új Nemzeti Színház az egykori expótelkek egyikén, a Ferencvárosban épül fel.

1999. dec. 13.: Schwajda György bemutatja azt a makettet, amelyet Siklós Mária készített.

2000. febr. 18.: a budapesti és a magyar építészkamara tiltakozása nyomán az Új Nemzeti Kht. végül legalább meghívásos tervpályázatot ír ki, erre hét építészt hívnak meg.

2000. márc. 24.: a színházépítésre kiírt közbeszerzési eljárást az Arcadom Épít?ipari Rt. nyeri, amelynek résztulajdonosa Demján Sándor. Érdekes, hogy az rt. nyertes ajánlata a színháztechnika és a bels?építészet egy része kivételével 6,7 milliárd forint plusz áfa - akkor, amikor még nem is ismerjük a meghívásos tervpályázat eredményét.

2000. máj. 26.: a tervpályázat nyertese Vadász György (illetve a Vadász és Társai Épít?m?vész Kf.t).

2000. júni. 26.: Schwajda György döntése alapján nem a nyertes Vadász György terve valósul meg. Vadász György viszont a következ? napokban többször elmondja: természetesen nem szeretné a nevét adni más tervéhez, ahhoz, hogy alakítgassa Siklós Mária tervét. Az építészn? közben folytatja a tervezést.

2000 júliusában Schwajda György Siklós Mária terveit nyújtja be engedélyeztetésre a IX. kerületi önkormányzathoz.

2000. aug. 1.: a kormány dönt a Nemzeti Színház Rt. létrehozásáról.

2000. aug. 24.: az Új Nemzeti Kht. megkapja az építési engedélyt a IX. kerületi önkormányzattól. A volt expótelkek egyikén néhány nap múlva el is kezd?dik az építkezés.

2000. szept. 5.: a IX. kerület polgármestere, Gegesy Ferenc leállíttatja az építkezést, mivel még nem joger?s az engedély.

2000. szept. 12.: a kormány 10,3 milliárd forintot irányoz el? 2001-re a teátrum felépítésére.

2000. szept. 13.: a F?városi Közigazgatási Hivatal gyorsított eljárásban joger?re emeli az építkezési engedélyt.

2000. szept. 14.: az Arcadom Rt. megkezdi az építkezést.

2000. okt. 4.: a Budapesti Építész Kamara kizárja tagjai sorából Siklós Mária építészt, s az építészn?t elmarasztalja a Magyar Építész Kamara etikai bizottsága, mert a szervezet állásfoglalása ellenére folytatta a tervezést, és a meghívásos tervpályázat eredményhirdetése el?tt szerz?dést kötött a Nemzeti Színház Rt.-vel az engedélyezési és kivitelezési tervek elkészítésére.
Ezután Siklós Mária bírósági pert indít a kamarai határozat ellen - döntés még a teátrum megnyitásáig sem született.
 
2001 májusában: az épület szerkezetkész.

2001. okt. 5.: a szlovákiai Alsósztregován, a Madách-kastélyban tartják Az ember tragédiája els? olvasópróbáját, a Madách-drámát Szikora János rendez?. A három f?szerepl?: Alföldi Róbert, Szarvas József, Pap Vera.

2001. dec. 31.: m?szaki átadás a Nemzeti Színházban.

2002 januárja: elkezd?dnek a próbák a teátrumban, a nyitó el?adást.

2002. febr. 4-én: árusítani kezdik a jegyeket ekhós szekéren, a Blaha Lujza téren, ahol 1965-ös felrobbantásáig állt a Nemzeti Színház. Összesen több mint 30 ezer jegyet értékesítettek. A március 15-t?l júniusig tartó id?szakban 57 el?adást tartanak, kiderül azonban, hogy nem egyeztettek az ezen darabokban fellép? színészek anyaszínházaival (a Nemzeti Színháznak nincs saját társulata, a színm?vészek a legkülönfélébb teátrumok tagjai vagy szabadúszók).

2002. márc. 12.: Borókai Gábor kormányszóviv? bejelenti, hogy a Nemzeti Színház 12,1 milliárd forintba került. 1998. évi áron. Csakhogy ez 2002-es áron 15,4 milliárd forint. Ha ehhez hozzáadjuk az el?z? kormány által kiírt pályázatok és az el?készületek költségeit, az Erzsébet téri munkálatokat, majd az Erzsébet tér rehabilitációját, ez összesen 4,5 milliárd forintot jelentett. Tehát összesen már 19,9 milliárd forintnál járunk - összesen ennyibe került az, hogy a Ferencvárosban felépült a Nemzeti Színház.
Ehhez még egy adalék: a Bán Ferenc-féle terv Erzsébet téri megvalósítása 18 milliárd lett volna, egy költségelemzés szerint maximum 20 milliárd, ha minden a maximális terv szerint épül. Arra a teátrumra készült olcsóbb változat is, amelyet 15,2 milliárdból felépíthettek volna.
Egyébként az Erzsébet téri teátrum több mint kétszer ekkora lett volna.

2002. márc. 13.: Mádl Ferenc köztársasági elnök a Nemzeti Színház tervezéséért a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével t?ntette ki Siklós Mária építészt, akit ezen munkája miatt a Magyar Építész Kamara etikai vétségben elmarasztalt. Ekkor mások is elismeréseket vehettek át a teátrum építéséért.

2002. márc. 15.: nyitó díszel?adás, amelyen Az ember tragédiája látható. A megnyitó beszédet Tör?csik Mari mondja, az egyetlen színész, akit már szerz?dtettek a következ? évadra a Nemzeti Színházba. Az M1, az M2 és a Duna TV él?ben közvetíti a premiert, ami sehol a világon nem szokás. Schwajda György ezzel nem ért egyet, mivel a tévések zavarják a premier el?tti feszült próbafolyamat végét, de mert mandátuma május végén úgyis lejár, végül nem mond le. Viszont szabadságot vesz ki arra a napra, amikor megnyílik a Nemzeti Színház.

http://www.nemzetiszinhaz.hu