A salzburgi képeket Dobó László készítette.

A megnyitó el?tti napon, július 26-án már ünnepi volt a hangulat a Salzach folyó partján fekv? fest?i városkában. Salzburg régi városrészében mindenfelé történt valami érdekes. Az egyik téren a próbafolyamatokból mutattak be részleteket, máshol zene szólt. Egy kisebb színpadon megcsodálhattuk, miként születik meg két ifjú hölgy hajkoronájából két különleges színpadi frizura. A dóm melletti téren négy férfi hatalmas, kürtszer? hangszert hozott könnyedén a vállán, majd gondosan kitámasztva helyezett el a földön. Egyre nagyobb tömeg várta izgatottan, milyen hang csendül fel ezekb?l a hangszerekb?l, amelyekr?l azt hinné az ember, leginkább arra alkalmasak, hogy a hegyeken, egymástól távol él?k üzenjenek velük egymásnak. De nem: muzsika csendült fel. A hangulat mindenfelé remek volt, a szemerkél? es? se tudta eltántorítani a rengeteg érdekl?d?t.
A 27-i nyitó el?adást óriási várakozás el?zte meg - igaz, az izgatott készül?dés és felfokozott hangulat általában jellemz? Salzburgban. A nyitó Don Giovannit Nicolas Harnoncourt vezényelte, korunk egyik legjelent?sebb karmestere, akinek volt ez a nagy visszatérése Salzburgba. Harnoncourt állítólag amiatt vonult ki látványosan Salzburgból, mert nem értett egyet az el?z? intendáns, Gérard Mortier gyakran provokáló, modernked? kísérleteivel. Pedig a neves karmester a tíz évig tartó Mortier-éra els? esztendeiben a fesztivál egyik kulcsfontosságú zenész egyénisége volt. Ám egy vitatott Figaro házassága után - amelyet Luc Bondy állított színre - a világhír? karmester távozott Salzburgból. Úgy érezte ugyanis, hogy Mortier a látványt a zeneiség elé helyezi.
Az új vezet?, Peter Ruzicka egyik els? dolga volt, hogy visszahívja Salzburgba korunk egyik jelent?s karmesterét, akinek régi vágya, hogy Salzburgban vezényelje a nagy Mozart-operákat. A visszatérés els? darabja a Don Giovanni, amely rendez?je, az osztrák Martin Kusej igazán provokatív produkciót hozott létre. Az el?adás elején például hatalmasra nagyított fotókon öt fiatal n? formás feneke látható a leveg?ben, s néhány szerepl? kés?bb is többször félmeztelenül jelenik meg. Harnoncourt most mégsem tiltakozott, talán mert ennek ellenére nem érezte, hogy a látvány háttérbe szorítaná a zenét.
Pedig a nyitó el?adás el?kel? közönsége nem volt olyan kíméletes, mint a magyar szokott lenni. A néz?k többször fütyültek, s kritikusok sem írtak elragadtatottan a produkcióról, noha a Bécsi Filharmonikusok kiváló együttesét vezényelte Harnoncourt, s a f?szerepl? az amerikai sztárbariton, Thomas Hampson volt. ? már a 80-as években hatalmas sikert aratott éppen Salzburgban, egy koncertszer? Don Giovanni-el?adásban, így nagy örömmel vállalta a mostani f?szerepet is. A Don Giovanni mellett - amely augusztus 21-ig megy Salzburgban - Hampson augusztus 14-én dalestet adott, amelyen Mahler humorát és emberismeretét is felcsillantotta.
A Don Giovanni után jöttek b?ven igazi világsztárok és a néz?ket megosztó kísérletek is. A prózai el?adások sorát a Salzburgban "kötelez?" Akárki nyitotta július 28-án. A Dóm tér klasszikusa új fényben jelent meg az idén, hiszen a két f?szerepl?: Peter Simonischek, a bécsi Burgtheater vezet? színésze és Veronica Ferres, a mai német film sztárja volt. Az els? Salzburgi Ünnepi Játékokat Hugo von Hoffmannstahl Akárki cím? allegorikus misztériumjátékával nyitották meg 1920. augusztus 22-én, nem csoda tehát, hogy ez a darab különös jelent?ség? Salzburgban. Akkor a legendás rendez?, Max Reinhard vitte színre, most, 82 évvel kés?bb Christian Stückl, a Müncheni Kammerspiele neves rendez?je. Peter Simonischek - aki 20 éven át volt a berlini Schaubühne sztárja, ma Bécs közkedvelt színésze - játszotta a gazdag férfit, akit a halál pillanatában minden barátja cserben hagy. Veronica Ferres pedig hamar Salzburg egyik "f? attrakciója" lett. A magas szépség nemcsak vonzó és érzéki n?, hanem kit?n? színész is, akinek hibátlan a mimikája, a hang- és beszédtechnikája.
Ugyanazon a napon, 28-án indult Salzburgban a koncertsorozat is, az els? estén Riccardo Muti vezényelte a Bécsi Filharmonikusok zenészeit és a Bécsi Állami Opera kórusát. De élvonalbeli sztárok érkeztek még sorra Bécsbe, volt például Wagner-gála Plácido Domingóval, s a világ egyik legátüt?bb tehetség? heged?m?vésze, Maxim Vengerov szólókoncertet adott - már csak ezért is a sárga irigység emésztheti a budapesti zenebarátokat, akik emlékezhetnek, milyen leny?göz? virtuozitással játszott Vengerov két évvel ezel?tt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a Zeneakadémián.
Az operák sorában A varázsfulova és a grandiózus kiállítású Turandot is látható volt. Zemlinsky König Kandaules cím? operája szintén megosztotta a néz?ket és a kritikusokat, hiszen már eleve sokan vitatták az ókori legenda színpadképét megálmodó Alfred Hrdlicka grandiózus díszletét: a hatalmas, a sziklafalból el?reugró koponya nem bizonyult éppen kellemes látványnak. 
A prózai darabok sorában a neves rendez?, Claus Peymann Peter Turrini darabját (Da Ponte in Santa Fe) vitte színre a Landestheaterben. De van a fesztiválon belül fiatal írók programja is, ezen belül három rendez? munkája volt látható. Igor Bauersima prágai ugyan, de otthon van a német színházakban, ? Neil LaBute egyik darabját rendezte a Városi Moziban (bizony, Salzburgban még van ilyen, viszont nem sikerült egyetlen plazába és multiplexbe se botlanunk). Oskaras Korsunovas litván sztárrendez?, akinél fontos a testbeszéd, a koreográfia, az Oidipus királyt vitte színre, a francia Frédéric Fisbach pedig Jean Genet A falak cím? darabját. Fisbach színész, író, rendez?, aki a Franciaországban még mindig tabunak számító algériai háborúval foglalkozik. Genet A falak cím? darabja mesejáték 17 képben, s Fisbach a színpadot benépesít? 96 szerepl? helyett a japán bábjátékok hagyományához nyúlt vissza, s így állította színre az él?k és a holtak ünnepét.
Mindeközben az új intendáns, a zeneszerz? Peter Ruzicka az idei fesztiválra összpontosít, de természetesen el?re is néz. A sokszor díjazott zeneszerz? számos zenekari darabot alkotott, operáját, a német-zsidó költ?r?l szóló Celant 2001-ben mutatták be Drezdában. De Ruzicka nemcsak zeneszerz?, hanem állítólag vezetésre termett egyéniség is, irányította már például a hamburgi Operát és a müncheni kortárs zenei biennálét. Most Harnoncourt-ral megállapodtak abban, hogy elkezdenek egy Mozart-ciklust, s 2006-ban, Mozart születésének 250. évfordulójára bemutatják Salzburgban a zseniális zeneszerz? mind a 22 színpadi m?vét. Az ígéretek szerint Harnoncourt a következ? években is irányadó karmester lesz a Salzburgi Ünnepi Játékokon.

www.salzburgerfestspiele.at