A kisvárosok és falvak zsidó vallású mesterembereinek, boltosainak, írás- és törvénytudóinak, asszonyainak, gyermekeinek szisztematikus, kímélet nélküli összeterelése, marhavagonokba gyömöszölése, majd gázzal való megfojtása nem egyszer?en csak tömegmészárlást, hanem az életnek, mint szentségnek a feladását is jelentette. A magyarországi keresztény egyházak többsége ezzel a feladással, ezzel a vak pontjukkal mind a mai napig nem szembesültek.
A magyarországi zsidóság gázzal való kiirtásának ügyét, az ebben való felel?sségvállalás kérdését többségükben mind a mai napig lerázzák magukról, mint amihez eleve semmilyen formában nem volt közük. Olyannyira nem, hogy még leheletnyi tiltakozásra sem futotta. Lehet-e újra szentség Magyarországon az élet anélkül, hogy a történelmi keresztény egyházak felállnak és bocsánatot kérnek, ha másért nem, közönyükért vagy gyávaságukért, azért, hogy elfelejtkeztek saját maguk által definiált küldetésükr?l? ?Isten nyájának, az élet szentségének védelmezése, ?rzése.? Nem hiszem. Mint ahogy az sem lehetséges, hogy a hatszázezer kiirtott ember által hátrahagyott, tehát szintén megsemmisült mili?t visszahozzuk. A kisvárosi zsidóság megsemmisítésével egy sajátos életforma, tudás is odaveszett, amely a magyar kultúra tragikus, visszahozhatatlan vesztesége is. Kevesen vannak Magyarországon, akik err?l az elt?nt életformáról, a zsidó otthonok, a boltosok, kézm?vesek, írás- és törvénytudók, templomba járók mindennapjairól írnának nekünk. Konrád György könyve ilyen.
|
Konrád György / fotó: 168 óra/ |
Ha csak egy villanásra is, de egy gyermek szemével láttatja Berettyóújfalu zsidó közösségének megsemmisülés el?tti utolsó pillanatait. Aztán a tizenegy éves kisfiút felkapja a második világháború forgószele, hogy miként egy verhetetlen dodzsem játékos, véletlenül, szinte vakon elhajoljon a felé süvít?, majd hajszálra t?le becsapódó golyók el?l, hogy csodálkozó tekintetére válaszul, egy nyilas leeressze fegyverét, mellyel épp halántékon l?tt egy id?s urat, hogy útban egy borotválkozó pamacsért, a földön kúszva elkerülje a Duna partra gyilkolászni induló karszalagos részeg cs?cselék tekintetét.
De nemcsak a véletlenek segítik hozzá a túléléshez, hanem feln?tteket is megszégyenít? tisztafej? döntéshozóképessége is - éles helyzetekben. Ilyen az, amikor bevállalja, hogy a gestapó által elhurcolt szülei hátrahagyott és eldugott teljes készpénzállományát felajánlja egyetlen budapesti utazási engedély megvásárlására a maga, a n?vére és két unokafivére számára, egy nappal az újfalusi asszonyok, gyermekek és id?sebb férfiak Auschwitzba vagonírozása el?tt. Az ezer zsidó lakosból mintegy kétszáz ember élte túl a népírtást, de a kétszáz gyermekb?l csak ?k négyen. A gondviselésnek nem lenne szabad pártosnak lennie, de mégis úgy t?nik, hogy az. Vagy pedig Istennel félúton kell találkoznunk, tehát a halál torkában is meg kell próbálni józan döntéseket hoznunk, és tennünk kell magunkért, a túlélésünkért, ha élni kívánunk. És ez a kisfiú megtette ezt. De sok túlél?nek csak a túlélés pillanatáig tartott a szuflája. Utána már maga a túlélés ténye és az ezzel kapcsolatos lelkiismeretfurdalás az a lelki ballaszt, amely nem engedi ?ket tovább létezni. Ezért is oly szívet tép? azoknak az öngyilkosoknak ebben a könyvben megjelen? története, akik a háború utáni években vetnek véget életüknek, elménkbe égetve a túlélés elviselhetetlen fájdalmának tudását is.
Félek, sokan azért nem beszéltek az elt?nt zsidó kisvárosi és falusi kultúráról és mili?r?l, mert emlékeik szétválaszthatatlanul összekapcsolódtak a háború szörny?ségeivel, amelyeket viszont feledni kívántak, hogy élni tudjanak - ezáltal viszont a következ? nemzedéknek csak a halál és borzalom történelemkönyvekben megörökített emlékei jutottak. Konrád György könyve megtöri ezt a hallgatást, és jó lenne, ha más túlél?k is csatlakoznának hozzá, hogy legalább képzeletünkben élhessen tovább mindaz, ami nemcsak sajátos, hanem otthonos, meleg, szép és fényekkel teljes volt.
Konrád György: Elutazás és hazatérés
Önéletrajzi regény
Noran Kiadó, Budapest
162 oldal, 1600 Ft.
Kapcsolódó linkek:
www.kontextus.hu/konyvmoly/teljes/teljes
www.beszelo.c3.hu/02/01/17palyi.
www.es.fullnet.hu/0204/kritika.htm