A monitor a fest?vászon Az Internet mint a m?vészet új közvetít? csatornája 2.

A monitor a fest?vászon (Új kor)
Az Internet mint a m?vészet új közvetít? csatornája 2.

Szerző: Szanyi Erika
2003. április 23. 16:42

A tankönyveken nevelkedett átlagpolgárnak jó esetben annyi van beégve a memóriájába, hogy a rómaiak a görögökt?l vették a stílt, a dadaistáknak kiáltványuk volt, a romantikát pedig 1850-t?l számítjuk. Mintha a m?vészet egy egzakt tudomány volna, aminek van eleje, közepe és vége, jelenségei pedig könnyedén definiálhatók lennének. Ezen írás szerz?je bizony nincs könny? helyzetben; hogyan írjon le egy új m?vészeti ágat, amelyet nem el?ztek meg füstös párizsi éjszakák, s?t mi több, piros sálas bohémek sem t?zték zászlajukra az irányzat jelszavát?

http://vertov.pardey.org/

Ha a tények fel?l közelítünk a témához, akkor az alkotásokat, az alkotás folyamatát illetve az alkotás módját kellene meghatározni. A mód és a folyamat kérdésére egyszer? a válasz: az alkotók számítógépes programok segítségével virtuális m?veket hoznak létre, amelyeket zömükben az interneten tesznek közé, de számítógépek segítségével hagyományos kiállítótérben is megjeleníthet?k. Az alkotások leírása már keményebb dió, mivel nem a megszokott, statikus, kézzel fogható m?vekr?l van szó. S talán ezeken a különbségeken keresztül lehet legjobban megközelíteni ennek az új m?vészeti ágnak a lényegét.

A megszokott képz?m?vészeti tárgyakkal szemben e m?vek csak virtuálisan léteznek, és virtuálisan is csak az internetet látogatók/befogadók segítségével létezhetnek. Bár a m?vész(et) által elvárt intellektuális aktivitás nem új dolog, de nem magunknak kell festenünk a képet, még ha néha szeretnénk is. Ebben az esetben viszont, nemcsak lehet?ségünk van a "festésre", hanem az elkerülhetetlen velejárója a m?élvezetnek: ha nem teszünk semmit, akkor maga a m?alkotás sem jön létre.

Ez a fajta alkotási folyamat sz?k tíz évvel ezel?tt t?nt fel a világ nyugati felén, 1994-2000 között jelent meg a m?vészek els? generációja (Josh Nimoy és társai) a neten. Az id?pont elég prózai okokra vezethet? vissza: ekkor érte el a számítástechnikai iparág azt a technikai és árszintet, hogy szinte bárki hozzájuthatott egy számítógéphez. Ám a technika úttör? jellegéb?l fakadóan még a m?vészi koncepcióhoz alkalmazták a technikát, s csak a 2000 utáni alkotókról mondható el, hogy már természetesnek veszik a technikai közeget, s a technika m?vészetté alakítása jellemz? munkáikra.

www.lynnhershman.com

E tényez?k együtt számos problémát vetnek fel az m?vek és a m?vészet jöv?jét illet?en. Mint minden interneten közölt szellemi termék esetében, itt is meghatározó tulajdonsága az alkotásoknak az anyagtalanság, az ideiglenesség és az egy idej?, korlátlan számú sokszorosítás lehet?sége. Miután ezek az alkotások csak szellemileg birtokolhatók (leszámítva az adathordozó lemezt, amelyen a m?alkotás tárolva van), "tárgyszer?tlenségük" kérdésessé teszi értékesíthet?ségüket. 1995-ben ugyan megtörtént az els? komoly vásárlás/adományozás (a Schwartz házaspár megvásárolta Douglas Davies The World´s First Collaborative Sentence cím? munkáját és a Whitney múzeumnak ajándékozta), de az adományozás, valószín?leg, nem oldhatja meg a m?vészek anyagi problémáit.

www.joshuadavis.com

Az adományozás mellett megoldást jelenthet az önszervez?dés is. Erre példa a www.werkleitz.de oldalon elérhet? csoport, de Nyugat-Európában igyekeznek intézményes hátteret is biztosítani az ún. Artist?s Residence Centerek keretében. Ezek a szervez?dések bejuttatják a m?veket a kultúra f?áramába, ezáltal pedig közelebb viszik a gazdasági érvényesülés lehet?ségéhez is.

Magyarországon, a leginkább ingyenes levelez?programjáról (freemail) ismert C3 igyekszik nyilvánossághoz jutatni a m?vészeti ág alkotóit. Ugyanakkor a jöv? nagy kérdése (sem itthon, sem külföldön) nem az, hogy a támogatási rendszer hogyan tud segíteni egy ennyire megfoghatatlan alkotásokat létrehozó tevékenységet. Sokkal inkább az, hogy része lesz-e a hétköznapoknak, a szélesebb értelemben vett kultúrának, hogy nagyobb közönséghez tud-e jutni? A közönséghez, amely érdekl?dése révén egyrészt pénzt és függetlenséget biztosíthat az alkotóknak, másrészt új értelmet adhat a képz?m?vészetnek, ami ezáltal, ha nem is teljesen, de elszakadhat a tárgyi világtól.

Kapcsolódó írásunk: Kattintott képkorszak

Pásztor Erika bocsátotta rendelkezésünkre az alábbi linklistát, amely készül? tanulmányának (Internet és m?vészet: új médium régi kérdések) függeléke

www.pauljohnson.com