Papirusz: Minden m?vész céljai között szerepel az ismertség, hogy az alkotásai eljussanak a közönséghez. Úgy t?nik ma ez Magyarországon csak álom az internetes m?vészeknek...

Pásztor Erika Katalina: Kétségtelen, hogy a képz?m?vészeken belül is kisebb publicitást kapnak. Ebben jelent?s szerepet játszik a m?vészetfogyasztókban kialakult kép, mely szerint a m?alkotás csak tárgy lehet.

- Tehát szemléletváltáson múlik a webm?vészek itthoni jöv?je?

- Ez ennél bonyolultabb, sok szempontból gazdasági kérdés is. A szubkulturális helyzet nemcsak az irányzat újszer?ségéb?l fakad, hanem támogatáshiányból, a know-how hiányából és nem utolsósorban a médium tudatos pozicionálásából.

- A pályázati rendszer hiányosságai szinte a kultúra egész területére érvényesek, de mit ért a know-how hiányán?

- A szellemi alkozások létrehozása, mint bármely más tevékenység, a gazdasági törvényszer?ségekt?l függ, illetve azok hatókörébe is tartozik. Így a két szféra, a m?vészet és a gazdaság közötti tudatosabb, felkészültebb kommunikációra volna szükség, ami anyagi lehet?ségeket teremtene az alkotóknak. Nem alakítottuk ki még azokat a menedzselési technikákat sem - és sokan nem is szeretik ezeket az eszközöket -, amelyekkel sikeresen össze lehet hangolni az internetm?vészetet a gazdasági rendszer törvényszer?ségeivel.

- Tehát a pénz, a marketing és a siker kéznyújtásnyira van?

- Cinikusan hangzik, de igen. A siker vonzza az embereket és növeli az érdekl?dést. Az érdekl?dés pedig ismertséget szül, ami értékessé teszi az alkotást, ami még nagyobb érdekl?dést eredményez. Ezek egymást gerjeszt? folyamatok.

- Egy ennyire a vizualitáson és technikán alapuló m?vészeti ágnál logikus a kérdés: lehet-e helye, szerepe a médiában?

- Ez, mint említettem, a médiam?vészetek pozicionálásának kérdése, s ezen túl a megfelel? csatorna kiválasztása. A pozicionálás azt feltételezi, hogy ismerjük a közönséget, tudjuk, hogy milyen új élményekre vágynak azok, akik kíváncsiak ezekre az alkotásokra, és örömüket lelik bennük. A közönség figyelmének felkeltésében nagy szerepet kap a m?vek értelmezése és bemutatása, amit olyan kommunikációs eszközökkel és stílusban kell végezni, amely nem-szakemberek számára is érthet?. Ebben szerintem a mai napig nagy hiányosságaink vannak.

- Milyen módon ismerheti meg a közönség a netm?vészetet?

- Mivel nem tárgyakat hozunk létre, hanem átmeneti - ún. efemer - és anyagtalan m?veket, nem egyszer? megtalálni a közvetít? csatornákat sem. Bár a netm?vészek alkotásai az interneten megtalálhatók, de ha nem tudjuk a webcímet, akkor legfeljebb véletlenszer?en találunk meg valamit. Ha nem segít senki a tájékozódásban, ha nincsenek ért? közvetít?k, akik felhívják a figyelmet néhány fontos részletre vagy érdekes megoldásra, vagyis ha nem tudjuk, hogy mit kell látni, akkor nem is lehet számítani a m?vek befogadására és tágabb értelemben vett értékelésére sem.

- Egyszer? halandó azt gondolná, hogy a médiam?vészet helye a média...

- Az a nagy kérdés, hogy a nagy médiumok mellett alternatívákat keres?k milyen lehet?ségeket találhatnak ma Magyarországon. Ehhez kell ravasz stratégiát kidolgozni. Az eszközök adottak, a marketingkommunikáció számos olyan lehet?séget ismer, amelyek alkalmazásával szép sikereket lehet elérni. De ehhez egy kicsit úgy kell gondolkozni, mint ahogyan egy sz?kös er?forrásokkal rendelkez? cég vagy termék bevezetésekor gondolkoznak más területeken. A médiam?vészetben rengeteg lehet?ség rejlik, amit mind a kutatás-fejlesztés, mind az igényes szórakoztatóipar ki tudna használni. Kérdés van-e kereslet az igényes szórakozásra, szórakoztatásra, amelyet szintén fel kellene mérni.

- Ahogy láttam, a legtöbb internetes m?alkotás a játékosságra épít.

- A tömegmédia, különösen a televízió csak a passzív befogadói hozzáállást teszi lehet?vé. Ebben van az ereje. Az egyszer?ségben, hogy mások összeállítanak nekünk egy bizonyos id?tartamú, bizonyos témájú anyagot, amelynek befogadása nem kíván cselekvést. Ezzel szemben az internet térben és id?ben végtelen közeg, a befogadótól el?zetes tudást, számítógépes és internetes ismereteket vár el. A felhasználó és a m? közötti interaktivitás nélkül nem jön létre az a gy?jteményes m?, amit például a televízió készen szállít. Az internet folyamatos szellemi aktivitásra, els?sorban döntések meghozatalára késztet. Ez már önmagában is egyfajta játék, hiszen a befogadót saját választásai lendítik ki az indifferens állapotból.

- Ha ezt a gy?jteményt a befogadó szerkeszti, akkor nem lesz bizalmatlan? A televízió megbízható forrásnak t?nik, hiszen a m?sorokat valakik rendezik, szerkesztik, míg a weben sokszor csak virtuális személyiségekkel találkozunk.

- Kétségtelen, hogy az internetes referencia-személyek és források, amelyekben megbízhatunk, kevésbé ismertek. De ma már az interneten is létrejöttek azok a médiacsomópontok - ha tetszik, márkanevek -, amelyeket ugyanúgy hitelesnek fogadunk el, mint bármely ismert nagy médiumot. Ez a médiam?vészetben is hasonlóan m?ködik, hiszen vannak olyan gy?jtemények - legtöbbször intézmények -, amelyek legitim forrásokként m?ködnek. Ezekb?l is összeállítottam egy korántsem teljes listát. Az itt megjelen? m?veket a szakmai diskurzus valamilyen szempontból érdekesnek találta, bár a netm?vészeti munkák komolyabb elemzésére, értelmezésére és kritikájára még kevés példát látunk.

Pásztor Erika bocsátotta rendelkezésünkre az alábbi linklistát, amely készül? tanulmányának (Internet és m?vészet: új médium, régi kérdések) függeléke

a story of net art (open source)

Cult of the New Eve

Information Visualization Experiments On-line

Introduction to net.art (1994-1999)

WWW.WEB3DART.ORG