 |
A Heiligenstadti Testamentum |
"Nyomorúságosan töltöm az életemet, közel két éve kerülök minden társaságot, mert nem bírom azt mondani az embereknek: süket vagyok!" - folytatta a panaszkodást Beethoven. Aki az 1800-as évek elején észlelte a bajt. De még tíz évig koncertezett, és szinte élete utolsó napjáig, 1827 márciusáig komponált. Hogy lehet? Úgy, hogy létezik bels? hallás, bels? rezonancia, amellyel a sérült hallású ember kapcsolatot tarthat a külvilággal. A legenda szerint Beethoven például egy falécet szorított a fogai közé, ha zongorázott, a mechanikus rezgés tájékoztatta.
A zeneszerz? nem született süketnek, voltak hangélményei. Ám a született gyengénhallók is megtaníthatók az auditív élmények befogadására - ezt kísérletezte ki Balogh József, az Interclarinet együttes alapítója. Az ötlet, mint minden nagyszer? lelemény, roppant egyszer?. A klarinétos foga érintkezik a hangszerrel, a nád befolyásolja a hangadást, maga a rezgés viszont közvetlen, akárcsak az üt?hangszereknél. A magyar közönség is ismerheti
 |
Balogh József |
Evelyn Glennie üt?st, aki tavaly járt Budapesten, és tudhat Shaw Dale Barnettr?l, a nagyot halló dobos fenoménról.
Az els? kísérlet "alanyai", de inkább nyertesei a Szabóky Adolf M?szaki Szakközépiskola hallássérült növendékei, akik ma este fél nyolckor neves m?vészek társaságában (Básti Juli, Hernádi Judit, a Seb? Együttes, Selmeczi György, az Ale Brider Band, stb.) a Nemzeti Színház Stúdiószínpadán lépnek föl. A jótékonysági est bevétele bizonyára lehet?vé teszi, hogy más iskolákban, más közösségekben is megkezd?dhessen a nagyot halló fiatalok zenei nevelése. A muzsika által az életük talán sikeresebb, és mindenképpen teljesebb lesz.