A hetvenes évek végén ébresztett zeneszerz?i ihletet Thomas Mann rendkívüli hatású novellája Vajda Jánosban. Az írás Körszínházi fedolgozása Latinovits Zoltánnal a Cipolla szerepében sokak számára jelentett meghatározó élményt. Nyilván ennek a reminiszcenciái is befolyásolták az ifjú zeneszerz?t, aki 1975-ben Petrovics Emil növendékeként végzett a Zeneakadémián, majd tanulmányait az amsterdami Sweelinck Konzervatóriumban folytatta, a holland kortárs m?vészeti élet minden ágban igen termékenyít?en hatott a hagyományos európai iskolákban nevelkedettek számára.

A Mario és a varázslót 1988-ban mutatta be a Magyar Állami Operaház, tavaly felújították Békés András rendezését, Cippolát akkor és most Tóth János alakította, közben a Hungaroton is megjelentette CD-n a zenem?vet, ezen Polgár László énekli a varázslót. Vajdának nem ez volt az els? operája, az 1977-es Barrabás ugyancsak egyfelvonásos volt. Majd 1999-ben volt az Operában a szintén  irodalmi fogantatású Leonce és Lénát bemutatója. A töredékben fönnmaradt Georg Büchner-játékból háromfelvonásos darabot kerekített. Vajda hangszeres m?veket is komponált, vonósnégyest például.

Más vokális m?formák is érdeklik, írt dalokat és kantátákat.  A  Hallgass a zenére! (Mark the music) cím? munkája a Kecskeméten m?köd? Dán Kulturális Intézet jubileumára készült. Bemutatója 2002 augusztusában volt Kecskeméten Erdei Péter vezényletével. Az ott elhangzott két tételben Shakespeare és  Shelley verseit használta föl. Nemrég készült el a harmadik tétel Burns versére. A vegyeskar mellé kilenc tagból álló kamaraegyüttes társul - ezt a teljes változatot 2003 januárjában szólaltatták meg a Magyar Rádió zenei együttesei.