A haladásba vetett hatalmas hit f?t sok embert.  Telefon, automobil, Zeppelin – a mérnökök találmányai szárnyakat adnak a fantáziának. De közben egész Európában jelen van a nyomor is, nem csoda, hogy a század elején milliók keresik Amerikában a szerencséjüket. Amint az én dédapám és dédanyám is tette, így született nagymamám New Yorkban. Tömegek „tántorognak ki” a nyomor el?l Amerikába.

A tengerentúlhoz köt?dik az 1903-as év kiemelked?, az emberiség jöv?je szempontjából legfontosabb eseménye. 1903. december 17-én North Carolina államban két ember állt egy óriási, fából, drótból és kifeszített vászonból készített szerkezet el?tt. Egyik?jük, Orville Wright beszállt. Fivére, Wilbur megpörgette a propellert, s ezzel beindította a motort. Aztán a szerkezet fölemelkedett. 12 másodpercig lebegett a „Flyer 1” a föld felett.

Ez volt az els? motoros repülés. Ráadásul el?ször szállt le egy gép anélkül, hogy roncs lett volna bel?le. A Wright fivérek hat éven át kutatták a repülés természetét, kitartóan kísérleteztek,  s ezzel kezd?dött éppen 100 évvel ezel?tt a motoros repülés kora. Igaz, csak 11 évvel kés?bb sokkolták repül?gépek a világot, amikor halálos fegyverként dobták be ?ket – az I. világháborúban.

A 100 évvel ezel?tti, Székely László gy?jteményéb?l származó 1903-as oklevelek, számlák, bizonyítványok tanúsága szerint bármennyire robbanásszer?en fejl?dött is sok minden a világban, azért volt id? például ipartestületi összejövetelekre. Az egyik oklevél szerint a „budapesti I-III. ker. szállodások, vendégl?sök, bor- és sörmér?k ipartársulata” fölvette tagjai közé Printz Istvánt, aki err?l díszes okiratot kapott, rajta az ipartársulat saját bélyegével. A számlák között például az Els? magyar óragyár – amelynek a telefonszáma 16-85! – hagyta ránk azt az ismeretet, hogy egy reneszánsz óra 78 koronába került.

Szenes Ede számláján, a díszes, finom fejlécén a Szálloda a Magyar Királyhoz látható, a „Dorottya utczában” – ahol ma a Gerbeaud-ház áll. A számlát kapó „Méltóságos gróf” több napon itt hált meg, a számla a márciusi összesítést mutatja, a f?tés külön szerepel rajta, majd a végén hozzáírták: „boravaló 27.00”. Azaz 27 korona. Mindezek után, a végén nem valami „Fizetve” pecsétet ütöttek rá, hanem szép bet?kkel írták alá: „köszönettel felvettem”…Mármint a 27 koronát.

Nemcsak rendkívül szép fejléces a Class és Tárca számlája, hanem tanulságos is. Az „Angol és franczia uri divat kalapüzlet és fehérnem? készít?k” számlája „Tekintetes Dr. Gellér Endre úrnak” szólt, „igen tisztelt Kálmán fia ura megbízásából bátorkodtunk a részére 40.70 korona értékben vásárolt árukról szóló számlát azon tiszteletteljes kéréssel átszármaztatni, hogy az érette járó összeget nekünk leküldeni kegyeskedjék. Szolgáltatásunkat örömest felajánlva, vagyunk kit?n? tisztelettel…” Mindez szép kézírással, finoman rajzolt bet?kkel.

Az egyik kedvencem az ?si Erény Kiadóvállalat számlája, az Erzsébet körút 17-b?l, a számlán 10 filléres bélyeg. Mindenesetre a kedves vev? csak az ?si Erényt kérte, amelyért 100 koronát fizetett, az ennek elhelyezésére szolgáló „kényelmes és csinos” állványra nem volt szüksége, pedig az diófából is csak 66, égerfából 60 koronába került, míg az ?si Erény 100 koronába kóstált.
Egy kovácsmester ugyanakkor fillérekért dolgozott. Két szép kocsi között egy ló képe látható

Szekeres Sándor mohácsi „okl. patkoló és kocsikovács-mester” számláján, amelyb?l megtudhatjuk, hogy például „1 fejsze élesítés” 40 fillérbe, „1 balta élesítés” 20 fillérbe,  „2 vasgereble javítása” 1 koronába került, a sok tételért is csak 3 korona 30 fillért kellett fizetni. Szekeres Sándor sem csak azt írja a summa alá, hogy „tisztelettel”, hanem a következ?t is: „köszönettel átvettem”. Lám, a számlának, a számlaírásnak is megadták a módját.

Bár a század elejére a technikai újdonságok lázban tartják a világot, az automobiltól a motoros repül?ig minden kísérletre egy valami jellemz?: a sebesség. Attól kezdve pedig egyre gyorsult minden. De közben még a számla küllemének, a számlaírásnak is megadták itthon a módját. Sebesség, száguldás, robbanásszer? fejl?dés – és sokaknak a nyomor. De azért a régi iratokat böngészve úgy érzem: élhet? hely lehetett ez itt akkoriban. Nagyon régen. Amikor még a nagymamám is csak tíz éves volt.