A kényszeredett, kínban röhögés ingerlésének dadaista mesterei bizonyára megelégedéssel nyugtáznák kései utódaikat. A Red Hot Chili Peppers együttes korunk egyik polgárpukkasztójaként mindenképp elismerést érdemel annak ellenére, hogy a megbontránkoztatás kissé avíttas m?faj már. Egyre nehezebb a témában újat és jót alkotni. Ha valaki lehúzott alsónadrággal köszöni meg élete egyik legrangosabb díját, az manapság már nem üti meg a blaszfémia szintjét - így a tavalyi MTV díjkiosztón közvetített vetk?z?s Red Hot Chilli Peppers miniperformansz sem.
A dadaista humor, a rossz abszurd vicc és a banális blaszfémia
hatása megtéveszt?en hasonló küls?ségekkel járhat: vigyorba ránduló arcizmok, homlokra csapódó tenyér. A "magam sem tudom, miért nevetek" állapot kiváltó oka többnyire a min?síthetetlenség. Amikor például egy apró test?, rángatódzó majmot látunk keresztre feszítve egy videoklipben, akkor a min?síthetetlenség kategóriájának sajátos alfajával, a "nem tudom, sírjak vagy nevessek"-kel szembesülhetünk. Amennyiben azonban tudomásunkra jut, hogy a m? birtokosa a New York-i Kortárs M?vészeti Múzeum (MOMA), arcunk kisimul, lelkünk megnyugszik.
A klip szerz?je Mark Romanek, aki a m?faj egyik klasszisa. A Nine Inch Nails fentebb említett, Closer cím? videofilmje mellett egy Madonna-klippel is b?vítette a MOMA videótékáját. A teljes m?veket tekintve el kell ismernünk: a New York-i muzeológusok szimata csalhatatlan, Romanek valódi stílusalkotó. M?veit óram? pontosságú, sajátos egyensúly jellemzi.
Filmjeinek túlkomponáltságát és s?rítettségét egyfel?l a giccses, hol negédes, hol morbid jelenetek (a terhes Madonna hasából kiröppen? galambok, a mell-szem?, ágyék-szájú Magritte-kép átirata a Bedtime Storiesban, vagy a széktámlára rögzített, dobogó-fújtató szív a Closerban) oldják. Másfel?l a hihetetlen mennyiségben felhatalmazott szépelg? képidézet és -átirat egymásra épülve feszes tempójú dramaturgiát alkot. A New York Times kritikusa szerint Romanek m?vészetének tömör magyarázata kaliforniai villájának falán található: Diane Arbus, Joel-Peter Witkin és Richard Avedon fotói.
Az MTV sztárok házi videósa ezúttal a kaliforniai fenegyerekek rigmusaira komponált m?vével a kortárs osztrák szobrászat nagyságának adózik. A Red Hot Chili Peppers Can`t stop cím? zeneszámához költött videoklipjében az együttes tagjai Eric Wurm alkotásait keltik életre.
A bécsi m?vész alkotásai látszólag abszurd játékok a "modern" ember használati tárgyaival (csésze, teniszlabda, pulóver, vödör) és a fogyasztói társadalom értékrendjével. Fotói egyszemélyes demonstrációk - hatalmas fényképnagyításokkal illusztrált "utasításgy?jteményben" szólít fel bennünket arra, hogy lopjuk el a koldus pénzét, köpjünk más levesébe, térdeljünk az úttest közepére, üljünk le egy betonjárdára és gondoljunk lélegzetvisszafojtva Spinozára.
Szobraihoz leírást mellékel, "receptgy?jteményt" ír, melyeket követve bárki Wurm-szoborrá válhat ("végezzünk négy csészére támaszkodva fekv?támaszokat"). M?vei azt sugallják, hogy manapság nincs más teend?nk, mint hogy autónkat rubensi méretekre hizlaljuk (ld. Kövér autó cím? m?ve), orrunkba Sanseveria leveleket gyömöszöljünk és beleugorjunk egy üres szemeteskukába.
A Can`t stop (Megállás nélkül) páros rímes, asszonáncos versikéje mintha Erwin Wurm m?veinek feliratos magyarázata volna - Beverly Hills 12 és 17 év közötti lakosainak. A szájba rágott mondandó tömören: "Choose not a life of imitation" vagyis válaszd a különböz?séget. A dalszöveg azonban - leegyszer?sített mondandójával együtt - teljes egészében a wurmi világkép mesteri módon történt rímekbe foglalása.
Amikor a vagány tinilányok férfiideálja, Anthony Kiedis énekes egy ezüst eszkimósátorba öltözve a dal vége felé azt kántálja: "Kedvesem a hókupacban vérzik" ("Sweetheart is bleeding in the snowcone") bizonyossá válik számunkra: többször, kockánként szeretnénk visszapörgetni a filmet. Azaz f?t hajtva behódolunk és elismerjük: "az élet több mint egy olvasat" ("This life is more than just a read thru").
Red Hot Chilli Peppers: Can`t stop (2002)
Rendezte: Mark Romanek
www.redhotchilipeppers.com
www.markromanek.com