Egy a pályája derekán járó alkotónak is becsületére válna az az oeuvre, amit a Macbeth XXI. cím? új magyar táncjáték  zeneszerz?je fölmutathat. Komponált filmzenét, hangszerelt operát, írt dalciklust. A 2000. évi  Magyar Filmszemlén a legjobb els? filmnek járó díjat nyerte el Mundruczó Kornél  Nincsen nekem vágyam semmi cím?  alkotása, amelynek a zeneszerz?je volt. Sas Tamás Rosszfiúk cím? filmjében szintén dolgozott és Varga Ágota több dokumentumfilmjéhez készített kísér?zenét. 1993 és 1994 között a Budapesti Nemzeti Színház zenei vezet?je volt. Rutinos színházi embernek tarthatjuk, mégsem könnyen mondott igent Sárközi Gyula koreográfus fölkérésére.

-El?ször elutasítottam, f?ként azért, mert Sárközi azt szerette volna, ha Verdi Macbethjéb?l csinálok modern átiratot. Klasszikus zene diszkó ritmusban - ez a halálom, ilyesmir?l beszélni sem akartam. Az opera és hangszerelése szervesen összetartozik, kivált az itáliai mesternél, ezt megváltoztatni szerencsétlen elképzelés. Némi megfontolás után azt mondtam, hogy írnék új zenét. Ezt aztán vállaltam, utalok persze az opera létezésének a tényére, hiszen operai hangokat használok és néhány akusztikus hangszert is, egy motívum-idézet is fölhangzik, de eredeti, friss kompozíciót hallhat a balett közönsége. Bevallom, hogy hazardíroztam: film és színházi bemutatók között egyáltalán nem látszott lehetségesnek, hogy még ez a produkció is beleférjen az id?mbe.

Az idei Magyar Játékfilmszemlén vetítették a Mundruczó Kornéllal készített filmoperáját, A 78-as Szent Johannáját, a Madách Színház Stúdiója pedig  az Írói élmény cím? Dürrenmatt darabot mutatta be, ehhez komponált zenét, ami szintén érdekes, mert a Budapest Szaxofon Kvartett játssza.

-Megszállottan keresem, hogyan lehet a zene és a társm?vészetek képvisel?i között kapcsolatokat teremteni. 1992-ben (akkor szerezte az els? diplomáját a Zenekadémián) negyedmagammal megalakítottam a NOVUS Kávéház Zenei M?helyt, amelynek keretében XX. századi zenei esteket rendezünk, társm?vészetekkel f?szerezve. A  fiam születése miatt 1995-t?l már nem maradt id?m szervezni a NOVUS programját, a m?hely elhalt, de az elképzeléseim nem változtak. Mindig is érdekelt a táncm?vészet, de a táncosok eddig  valahogy kimaradtak a "kapcsolatrendszeremb?l", ezért is fogadtam el Sárközi Gyula fölkérését.

1995-ben szerzte zeneszerz?i diplomáját Bozay Attila és Petrovics Emil növendékeként. Bozaynak a millenneumi operapályázatra írt m?ve Az öt utolsó szín a szerz? halála miatt úgy vált bemutathatóvá, hogy a növendékei fejezték be a kompzíció hangszerelését. Ön a második felvonást dolgozta ki. Vajda János felkérésére kamarazenekarra írta át a Mario és a varázsló cím? Vajda-operát. Tehát, akár vállalhatta volna a Verdi darab áthangszerelését is.

- Nem, semmiképp sem logikus következtetés. Ebben az új kapcsolatban új min?ség létrehozása a célom. A táncjáték kétszer negyven percére profi zenei alap készül, amit együtt gyúrtunk át Faltay Csabával. Jó min?ség? kommersz produkció készül, szórakoztató zene, az érzelmekre er?sen ható. Hiányolom a kortárs zenéb?l a dramaturgiai gondolkodást és nagyon inspirált, hogy itt lehet?ségem nyílt a zenével közrem?ködni a történet dramaturgiai fölépítésében. A kortárs m?vek túlnyomó részéb?l az érzelmi indíttatás is hiányzik, szerintem még egyetlen zeneszerz? sem sem szennyezte be az a saját intellektusát, ha figyelembe vette a muzsika érzelmi töltetét.

A 78-as Szent Johannája címmel Mundruczó Kornéllal egy operafilmet készítettek, amelyet a 2003-as Magyar Filmszemlén mutattak be. Cserna Ildikó, Tóth János, Rácz István, Albert Tamás, Klézli János mellett Boros Csilla is játszott a filmben. Most számára komponál dalciklust.

-Bizonyára az operafilmnek is lesz folytatása, mert változatlanul érdekel, hogy az opera m?faji alaphelyzete, a szürrealitása és a film realitása hogyan kapcsolható össze. Úgy érzem, a Johannával sikerült új min?séget teremteni. Örömmel értesültem arról, hogy a dalirodalom klasszikus darabja Schubert Winterreiséje elhangzik a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, és hogy ugyanezen az estén, ugyanennek a versciklusnak egy huszadik századi feldolgozása, Hans Zender munkája is megszólal. Szerintem szükség van szentségtörésekre, nem kell a mítoszokat, az el?dök nimbuszát túlságosan tisztelni, ha eleven, friss m?alkotásokat akarunk látni-hallani. Boros Csilla részére most néhány jó verset rendeztem egy f?zérbe Égi gondok földi örömök címmel, van közöttük Tóth Árpád, Pilinszky János, Nagy László lírájából - ezekhez komponálok zenét. A Matáv Szimfonikus Zenekar felkérésére írtam egy kamarazenekari szvitet  gyerekek számára, amit most mutattak be a zenekar tagjai, a fiam is fellépett a koncerten.

A doktori tanulmányait a Liszt Ferenc Zenem?vészeti Egytemen kezdte, de a Színház- és Filmm?vészeti Egyetemen folytatja. A disszertációjának témájául a magyar filmzenék elemzését választotta.

A film iránti érdekl?désemet szinte ösztönösnek mondhatom, és ha az ember nyitott, a kihívások megtalálják, filmes felkérések, vagy most a balett. A tanulmány sok részb?l tev?dik össze, áttekintve a magyar filmzeneszerz?k történetét úgy látom, hogy azért voltak olyan sikeresek itthon és külföldön, mert a munkájukban markánsan jelentkezik a bartóki és kodályi hagyomány. Lajtha László egy  francia filmzenével lett világhír?, Rózsa Miklós Hollywood sztárja volt, még a klasszikus, jó értelemben. Az persze tagadhatatlan, hogy a filmzenének meghatározott funkciója van, a komponistának ezt figyelembe kell vennie. Ha valaki a zenére úgy tekint, mint mondjuk az elméleti fizikára, az a közönség ellen vét.

Azt mondják, hogy az emberi kommunikáció els? eszköze az ének volt, amikor a közlend?k mennyisége megn?tt, a közlést fel kellett gyorsítani, állítólag így alakult ki a próza. Vajon ez a történeti elem él-e az alkotók tudatában?

Az enyémben feltétlenül. Tudom, hogy létezik Afrikában olyan törzs, amelynek tagjaiban, ha nagyon er?s érzelmi felindulásba kerülnek, például egy bírósági vitában, a kommunikációban éneklésre váltanak. Nem ütnek, nem dulakodnak, énekbeszédben adják el? a szövegüket. Felülkerekedik az ?si, a jó ösztön.