Nicole Kidman Virginia Woolfként

Sokat ígér?en indít a film, a spirális, párhuzamos történetvezetéssel és szerkesztéssel, ahogy a három n? sorsfordulatot hozó napjának, napjainak bens?, azonos vonásokkal bíró gyötr?déseit mutatja be. Az egymásba fonódó cselekményvonalak hivatkozási alapja, és iskolapéldája, a filmnyelvet megújító amerikai rendez?, David Wark Griffith 1916-os némafilmje, a Türelmetlenség.

Izgalmasan, érdekfeszít?en, "filmszer?en" a fénym?vészethez méltón korokat és földrészeken átívelve vázolja fel kezdetben a rejtélyeket a filmkészít?, hogyan is kapcsolódik egymáshoz az angliai Richmond-ban 1923-ban a Mrs. Dalloway cím? (els?) nagyregényét író Virgina Woolf, az ötvenes évek elején Los Angeles-ben a könyvet olvasó háziasszony, Laura Brown, és a "napjaink" New Yorkjában él? Clarissa Vaughan, a m? h?sn?jének modern tükörképe, aki szerelmének, a haldokló, AIDS-es költ?nek, Richardnak szervez partit, irodalmi díját ünneplend?.

Meryl Streep (Clarissa Vaughan)

A baj, hogy a tíz perces felvázolás után, és a tényen túlesvén, hogy Nicole Kidman alakja madárszer?, ahogy Virgina Woolfról is írták, az elkövetkez? filmnyi id?, mintegy másfél óra számomra gyötr? unalmát csak fokozza, hogy a három angolkórosnak t?n?, sápadt színészn? hatalmas leveg?vételekkel kezdi, és óriási sóhajtások közepette faragja közhelyes mondatait, szenvedésük látványos és hangos bizonyítékaként. Nicole Kidman alakja, jelmeze és összehúzott szemöldöke, (orrcsontkinövése) szigorú, merev, töpreng? alkati és arci alaphelyzete megfelel? zártságú, hogy elhiggyük, a zseni és a bolond mentális állapota egyszerre van egymáshoz "oly`távol és közel". Ám, mikor mindezen túl akar lépni, és eljátszani a cselekedetet, az alkotót, amint írás közben hihetetlen magvasan gondolkodik m?vén, iskolásan okoskodó lesz, ami gyengíti az egyébként eltalált idegállapot megjelenítését.

Julianne Moore (Laura Brown)

A film utolsó negyedórájában ismét felgyorsulnak az események, és örvényszer?en fedik fel az els? tíz percben vázolt kapcsolatrendszert. Mindvégig er?síti az összességében dagályos és nehézkes mozgóképet viszont az áradva hömpölyg? zene, amely a vágással és a dramaturgiai szerkesztéssel átfogja és továbblendíti a kilencven percig önmaga körül kering?, saját örvényébe fulladni látszó, ám a végére feltámadó, újra filmmé váló, kiváló díszletezés? és kiállítású alkotást.

Az órák - The Hours (amerikai, feliratos, 2002 - 114 perc)
Rendezte: Stephen Daldry; a forgatókönyvet Michael Cunningham Az órák cím? regénye alapján, Virginia Woolf m?veinek felhasználásával David Hare írta; operat?r: Seamus McGarvey; zeneszerz?: Philip Glass; producer: Robert Fox és Scott Rudin; vágó: Peter Boyle; látványtervez?: Maria Djurkovic; jelmeztervez?: Ann Roth; f?bb szerepl?k: Nicole Kidman (Virgina Woolf), Meryl Streep (Clarissa Vaughan), Julianne Moore (Laura Brown), Ed Harris (Richard), Toni Collette (Kitty), Claire Danes (Julia), Jeff Daniels (Louis), Stephen Dillane (Leonard Woolf), Miranda Richardson (Vanessa Bell), John C. Reilly (Dan Brown), Allison Janney (Sally), Linda Bassett (Nelly).
Magyarországon forgalmazza a UIP-Duna Film.

Oscar-díjra jelölt kilenc kategóriában, 2003-ban: Stephen Daldry - legjobb rendez?, Nicole Kidman - legjobb színészn?, Julianne Moore - legjobb epizódszínészn?, Ed Harris - legjobb epizódszínész, David Hare - legjobb forgatókönyvíróPeter Boyle - legjobb vágó, Philip Glass - legjobb (eredeti) zeneszerz?, , Ann Roth - legjobb jelmeztervez?, Soctt Rudin és Robert Fox - legjobb kép

Az órák díjai:
- 2 BAFTA (Brit Filmakadémia Díja), 2003: Nicole Kidman - a legjobb színészn?, Philip Glass - Anthony Asquith-díj a legjobb zeneszerz?nek
- 2 Golden Globe, 2003: a legjobb drámai film, Nicole Kidman - a legjobb drámai színészn?
- Ezüst Medve a Berlinalén, 2003: Meryl Streep, Nicole Kidman, Julianne Moore - a legjobb színészn?k;
- a Berliner Morgenpost olvasói díja, Berlinale, 2003: Stephen Daldry;

A film honlapja: www.thehoursmovie.com