A 34. Magyar Filmszemle f?díját Gothár Péternek adták át, Magyar szépség cím? filmjéért. A külföldi kritikusok Fliegauf Benedek Rengetegjét tüntették ki, valamint ugyanez az alkotás kapott különdíjat a diákzs?rit?l is. Utóbbi ítészek a f?díjat az operat?ri munkáért szintén elismerésben részesült és a legjobb els?film díját is magáénak tudható Boldog születésnapot! (r.: Fazekas Csaba) cím? játékfilmnek szavazták. Nem véletlenül a közönség is így tett a Film.hu internetes szavazásán. Ezek cáfolhatatlan tények.

"Kell, hogy legyen mérce, amit minden évben felállítunk" valamint "...a magyar film nem adhatja meg magát" - Koltai Lajosnak, a Filmszemle Tanács elnökének szavai ezek, amelyek 1999-b?l változatlanul kerültek a 2003-as programkönyvbe. És bár "apám szájából szép volt az igaz", a szemle zs?rijének döntésével sokan nem értenek egyet. Úgy látszik, hogy els?filmes géniuszok nem díjazhatók máshogy, csak saját kategóriájukban, mert els?re senki sem lehet a legjobb, csak az, aki már régóta, szívósan és rutinosan. Jóllehet az újra is fogékony, kevésbé beltenyészett diákzs?ri oldaláról záporozik ugyan az elismerés, s a külföldi kritikusok is igencsak másfelé dicsérnek. Mégsem megnyugtató ez.

Miel?tt bárki belekötne, hogy keser? szájízünk nem helyénvaló, hadd tegyük hozzá: csak azt az ellentétet kívántuk felvillantani, hogy a finanszírozási problémák megoldódása utáni magyar filmes élet ifjú és friss szellem? oroszlánjai újat és bátrat mutatnak, a szakma pedig sz?kre húzza a szemét. A(z új) magyar film megint sajátos, karakteres arcot kezdene ölteni a gagyit kultiváló külföldi árral és a vastag gyökeret eresztett (ám hangsúlyozottan nagyrabecsült) öreg rókákkal szemben, de tulajdon nyomdokvonalán is olyat, ami versenyképes, szerethet?, érezhet?en a mienk - viszont nem vissza- vagy befelé fordul. S mégis, mintha intellektuális g?g fogadná. Vagy talán nem véletlenül ábrázol a filmszemle plakátja egy bekötött szem? embert?

A plakátembernek akár a fülét is beköthették volna: a sajtóban olvasható pozitív hangvétel? nyilatkozatok ellenére a dokumentumfilmes szekcióban korántsem volt felh?tlen a helyzet. S aki beült a dokumentumfilmesek kerekasztal-beszélgetésére, megdöbbent? kommunikációhiánynak lehetett fültanúja. A dokumentumfilmesek f?bb panaszai, hogy egyrészt a tévék bulvárdokumentarista stílusa kommercializálta a m?fajt, másrészt tovább kellene vinni az archiválási jelleg? filmet, de ahhoz meg kellene újítani annak stílusát, illetve hogy minimálisra csökkent a filmek sugárzási/vetítési lehet?sége. (Csak zárójelben, a közszolgálati tévécsatornák közül egyedül a Duna Televízió támogatott anyagilag, és sugároz majd dokumentumfilmeket.)

A vita közben felszólalt egy dokumentumfilm rendez? is, és azt sérelmezte, hogy az ? filmjére nemhogy más (akár játékfilmes) rendez?, hanem még filmkritikusok sem ültek be. És ez nem feltétlenül a film hibája, sokkal inkább az érdektelenség jele. A néz? viszont úgy látta a beszélgetést figyelve, hogy a dokumentumfilmesek sem egymással, sem a játékfilmesekkel, sem a közönséggel nem kommunikálnak - holott a szellemi túlélésük a tét. Újféle dokumentumfilmekre volna szükség, amelyek újdonságot kínálnak a néz? számára, s?t, képesek az "aha!" élmény kiváltására is. Ám amíg él az a rendszer, hogy olyan témák esetében is csak filmkészítésre lehet pénzt szerezni, amelyek nem feltétlenül valók mozivászonra vagy tévéképerny?re, addig számtalan nehezen befogadható megoldást fogunk még látni.

Maguk az érintettek is elismerik, komoly gond, hogy a mai világban a dokumentumfilmnek a játékfilmmel kell versenyeznie - ám mivel ezen a 21. század vizuális kultúráját tekintve nemigen lehet már változtatni, a megszoksz vagy megszöksz elve érvényesül. Ezt be kell látniuk. Sokatmondó, hogy a nézettségi adatok alapján a portré jelleg? filmek érték el a legjobb eredményt: Grunwalsky Ferenc Táncalakja (451 néz?), Janisch Attila Bozsik Yvette-r?l forgatott alkotása (415), és Szekeres Csaba Mami Blue-ja (401).

Szerencsére a szemlezáró sajtótájékoztatón jó híreknek is örülhetett a közönség és a filmszakma egyaránt. Veressné Kozma Ilona, a szervez? bizottság elnöke lapunknak elmondta: megtérültek az szemle üzemeltetési költségei a jegybevételekb?l, az idei 130 millió forint összköltségvetés? megmérettetésen 80 százalékos kihasználtsággal vetítettek, ami jobb eredmény egy hétvégi vetítésnél. A szemle leglátogatottabb játékfilmje a kollektív alkotói díjban részesített Jött egy busz volt, amelyre 2716 néz? volt kíváncsi, de a március 13-tól országosan forgalmazott Bánk Bán cím? operafilm is keresett volt: a versenyen kívül szerepl? Káel Csaba-produkciót mintegy 2580-an látták, Jancsó Miklós Kelj fel komám, ne aludjál cím? filmjét pedig 2521-en.

A Budapest Film égisze alatt jelenik meg márciusban A Rózsa énekei cím? Szilágyi Andor-film és a Bánk Bán, de még idén a filmszínházakba kerül a Tesók, a Magyar szépség és a Rengeteg is. A magyar filmekkel er?sít? SPI március 6-án mutatja be a tavalyi szemlén sikerrel szerepl? Szép napokat (rendez?: Mundruczó Kornél), az idei mustráról pedig a legjobb els?filmes Fazekas Csaba munkáját, a Boldog születésnapot választották ki. Horváth György, a Mokép Rt. vezérigazgatója lapunkat arról tájékoztatta, hogy az idei seregszemlén szerepl? produkciók közül kett?t kívánnak képviselni a piacon, de a tárgyalások még folynak, annyi azonban biztos, hogy a premier id?pontját szeptemberre teszik.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásáról Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány f?titkára elmondta: a rendezvényt végül 80 millió forintos gyorssegéllyel támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, emellett pedig mintegy tízmillió forinttal segítette a szaktárca a február 6-án kezd?dött berlini filmfesztiválon való szereplést, amelynek visszafizetésér?l kés?bb tárgyalnak az érintettek. A nemzetközi mustrán egyébként Fliegauf Benedek Dogma-filmje (a Rengeteg a Filmszemlén megkapta a Simó Sándor emlékére alapított els?filmesnek járó rendez?i díjat, a külföldi kritikusok Gene Moskowitz elismerését, valamint a Diákzs?ri különdíját) és Szomjas György Vagabondja képviseli a magyar filmgyártást.

A záró sajtótájékoztatón elhangzott, hogy három éves program keretében kívánja kiépíteni az országos art-mozi hálózatot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A tárca által február 4-én kiírt pályázaton a f?városi és a vidéki filmszínházak felújítására és korszer?sítésére, valamint art-termek létesítésére 2003-ban 500 millió forintot fordítanak. Természetesen a kópiaszám növelésére is szükség van: minden magyar alkotás minimum négy kópiával kerül a mozikba, s a minisztérium a reklámköltségek finanszírozásához minden produkciónak támogatást is ad, kópiánként egymillió forintot. Országosan mintegy 40 korszer? vetít?helyre lenne szükség, hogy kiépülhessen a hálózat. A els? lépésként a 30 ezernél nagyobb lélekszámú települések filmszínházait támogatják pályázat útján. A tárca a beruházás összegének 65 százalékát állja, a megmaradt 35 százalékot a helyi önkormányzatoknak kell finanszírozniuk. Art-mozi fejlesztésre 50 millió forint, art-terem kialakítására pedig 30 millió forint igényelhet?.

Fotó:Csibi Szilvia

www.szemle.film.hu