A dualizmus korszakát minden történész óvatosan kezeli, a kiegyezés utáni id?szak mindenkiben kett?s érzéseket ébreszt. Kik azok a politikusok akik Deák Ferenc mellett kiálltak az Osztrák Magyar Monarchiával kötött egyezség mellett és szerepet vállaltak a közös politizálásban. Azt mindenki tudta, hogy a magyar arisztokráciának és az osztrák uralkodó rétegnek érdeke volt a kiegyezés. A magyar f?urak közül azonban sokan nem tudták eldönteni, hogy mivel védik Magyarország érdekeit, pártok és irányzatok közt verg?dtek.
Erre jó példa gróf Apponyi Albert élete. Habsburg-h?, konzervatív politikus apa fiaként született Bécsben. A kalksburgi jezsuita iskola tanítványaként lett sok nyelven beszél? óriási m?veltség? politikus. 1872-ben a Deák-pártban kezdte pályáját, de 1878-ban már a mérsékelt ellenzék vezéralakja. Húsz évvel kés?bb ismét a liberálisok között találjuk, 1901 és 1903 között a képvisel?ház elnöke, majd nemzeti párti átmenettel az addig 67-es gróf  a Függetlenségi Párt vezére lesz. Veszélyes és változatos életpálya, f?leg ha ismerjük Apponyi Albert k?zdelmét Trianonban a magyar békedelegáció vezet?jeként a nagyhatalmak elhatározásaival szemben.
T?kéczky László a magyar történelem olyan figuráinak portréját vázolta fel, akiknek életér?l keveset olvashattunk. A kötetben bemutatott több mint félszáz személyiség életútja erkölcsi, világnézeti és politikai szempontból sokszín?sége ellenére egységes. Az általános m?veltség, a családi hagyományok és az Európára figyelés mindegyiküket jellemezte. Ezt vagy tanulmányutak vagy könyvek segítségével érték el. Mindehhez természetes követelmény volt a több nyelv ismerete. Ami szintén közös bennük az a hazaszeretet. Talán ennek köszönhet?, hogy hajdan együtt tudott munkálkodni származástól, társadalmi hovatartozástól, vallási meggy?z?dést?l függetlenül sok-sok olyan szakember, alkotó, aki m?szaki, jogi, néprajzi vagy agrár szakemberi ismeretét a magyar polgári fejl?dés érdekében kamatoztatta.
A kötet jelent?ségét maga a szerz? foglalta össze el?szavában. ?A kötetben összegy?jtött életrajzi vázlatok h?sei között vannak olyanok, akikr?l utcákat neveztek el, de egy sincs köztük, akinek a teljes életm?vét szakemberek az utóbbi évtizedekben elfogulatlanul vizsgálták volna. Még az úgynevezett progresszív-haladó örökségbe sorolható alkotók megítélése is súlyosan torzult attól, hogy egészükben ?k sem voltak alkalmasak egy ideológiától átitatott kultúrpolitika és történetfelfogás igazolására. Jobbnak látszott róluk megfeledkezni, vagy egy-egy nagy formátumú személyiség tevékenységét egyetlen tettére redukálni. A magyar történelem itt tárgyalt szerepl?i lényegében a XIX. századot képviselik.?

A kötetben többek között olvashatjuk id.és ifjabb gróf Andrássy Gyula, Asbóth János, gróf Bánffy Miklós, gróf Csáky Albin, Darányi Ignác, Fáy András, báró Eötvös József, Eötvös Károly, Heged?s Lóránd, Kállay Béni, gróf Lónyai Menyhért, gróf Mikó Imre, Mocsáry Lajos, Szilágyi Dezs?, Wlassich Gyula és gróf Zichy Nándor életrajzát.