Magyarország négy legnagyobb egyháza a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó hit hív?it gy?jti egybe. Ezek a felekezetek számos alkalommal fordultak egymás ellen a történelem folyamán. A könyv azt illusztrálja, hogy bár bizonyos fontos alaptételekben eltérnek, a zsidó-keresztény kultúra alapjait meghatározó vallások mégis igen hasonlók.

Az Egyházi protokoll nem illemtankönyv, bár kiderül, hogy különböz? egyházak szokásai szerint hogyan kell köszönni, milyen megszólítások használatosak, hogy a liturgiai szertartásokhoz és ünnepekhez milyen viselkedési forma járul. A szerz? ennél többet akart: az olvasó tulajdonképpen egy kulturális ismertet?t - és nem rossz értelemben vett ismeretterjeszt? irodalmat! - tart a kezében.

A négy valláshoz kapcsolódó négy fejezet mindegyikében rövid és világos egyháztörténeti bevezet?t találunk - bár a katolicizmus és a zsidóság esetében a történeti adatok a szertartások leírásánál kapnak nagyobb szerepet. A történelmi megközelítés mellett a mai magyarországi egyházak felépítésér?l, m?ködési elveir?l is sokat megtud az olvasó. A kegytárgyak és egyházi viseletek esetében nemcsak funkcionális, hanem m?vészettörténeti jelleg? leírást is kapunk. Szó esik a keresztény szimbólumokról és a színek jelentésér?l is, lexikonszer?, tárgyilagos megfogalmazásban. Minden fejezet zenetörténeti ismertet?vel zárul. Az illusztrációk és a fotók pedig segítenek tisztázni a fogalmakat.

A szokások, szertartások, ünnepek leírása is igen precíz, történelmi adatokkal megtámogatott, ugyanakkor izgalmas információval is szolgál. Néhány különlegesség például karácsonyi ünnepünkr?l: a közember számára újdonság, hogy december 25. Liberius pápa 354-ben kiadott egyházi rendelete óta tekintend? Jézus születésnapjának, és hogy a karácsony csak a 17. század óta lett családi ünnep. A karácsonyfa történetér?l is érdekes dolgokat tudunk meg: az els?t feltehet?en Luther Márton állította 1536-ban, Magyarországon azonban jóval kés?bb vált ez hagyománnyá. El?ször Brunswick Teréz grófn? állított feldíszített feny?t 1825-ben. A f?úri szokást kés?bb átvette a polgárság, és közvetítésükkel valamennyi társadalmi réteghez eljutott.

A tudományosság igényével készült, ugyanakkor érdekfeszít? munka számos információval szolgál mindazon laikusok számára, akik ki szeretnék egészíteni egyházakról és vallásokról való tudásukat. Ez a könyv tömör és kielégít?.

Gyarmati Ildikó: Egyházi protokoll
Nagyegyházak protokoll- és liturgiai szokásai
Athenaeum 2000 Kiadó

http://www.lira.hu/athenaeum/