2026. június 13. - Szombat
Események
313 ? Licinius római császár Nikomédiában kifüggeszti a milánói rendeletet.
1704 ? Sigbert Heister legyőzi Forgách Simont Koroncónál.
1707 ? I. József német-római császárt, magyar királyt az ónodi országgyűlés trónfosztottnak
nyilvánítja ("Eb ura a fakó! Mai naptól fogva József nem királyunk!").
1940 ? Német csapatok elfoglalják Párizst.
2000 ? A Magyar Köztársaság Országgyűlése elrendeli a Kommunizmus Áldozatainak
Emléknapja középfokú oktatási intézményekben való évenkénti megünneplését.
Születések
1799 ? Kiss Ernő, honvéd tábornok, aradi vértanú (? 1849)
1831 ? James Clerk Maxwell, skót fizikus (? 1879)
1836 ? Budenz József, német származású magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar
Tudományos Akadémia tagja (? 1892)
1894 ? Jacques Henri Lartigue, francia festőművész, amatőr fotográfus (? 1986)
1897 ? Paavo Nurmi, finn futóbajnok, többszörös olimpiai aranyérmes (? 1973)
1911 ? Luis W. Alvarez, Fizikai Nobel-díjas amerikai fizikus (? 1988)
1940 ? Gojko Mitić, szerb származású német színész
1950 ? El Kazovszkij, orosz születésű Kossuth-díjas magyar festőművész, díszlettervező
1955 ? Debreczeni József, politikus, politikai elemző
1986 ? Mary-Kate Olsen és Ashley Olsen, amerikai színésznő-ikrek
Halálozások
1584 ? Zsámboky János történetíró, orvos, polihisztor, I. Rudolf magyar király
udvari orvosa (* 1531)
1846 ? Horvát István, történész, nyelvész
1849 ? Franz Wyss, svájci születésű osztrák császári és királyi vezérőrnagy (*
1796)
1864 ? Dembinszky Henrik, lengyel születésű katonatiszt, a lengyel és magyar
szabadságharcok altábornagya (* 1791)
1905 ? József Károly Lajos, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, lovassági
tábornok, a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka (* 1833)
1972 ? Békésy György, magyar származású, Nobel-díjas biofizikus (* 1899)
1988 ? Telmányi Emil, hegedűművész, a Bach-vonó feltalálója (* 1892)
Június havi kalendárium
Szent Iván hava - Rák hava - Nyárelő
A Pünkösd mozgó ünnepként május végén vagy június elején megtartott ünnep, a
húsvéti ünnepkör lezárása. Az egyház a Szentlélek Jézus által megígért eljövetelét
és az egész világon való szétáradását ünnepli. A Pünkösd, mint ünnep, korábbi
eredetű. A Pünkösd ugyanis a zsidó vallásban Peszah - azaz Húsvét - után következő
ötvenedik napon volt...
A legjellegzetesebb a pünkösdi népszokások közül a pünkösdi királyválasztás,
amely ügyességi próbákkal, vetélkedéssel - lovasversennyel, bikahajszolással,
bothúzással, kakasütéssel - járt...A pünkösdi király kiváltságai közé tartozott
- például Dunántúl egyes vidékein -, hogy egy évig ingyen ihatott bort a kocsmában,
annak árát az elöljáróság vagy a helybéli földesúr fizette.
Június 8. - Medárd napja
Medárd 458-ban született frank eredetű püspök, szent volt...Legendája szerint
már gyermekként segített a szegényeken, köpenyét egy vak koldusnak, lovát egy
földművesnek adta. A néphit szerint ha Medárd-napon esik, negyven napon át esős
idő várható. A gabonaaratás és a szüreti munka védőszentje.
Június 14. - Éliás napja
Háztetőket tépett le, kocsikat borított fel, fákat csavart ki tövestül régen
a dühöngő szélvihar Éliás napján. Somlón is emlékeznek olyan esetre, hogy hordókat
döntött fel és görgetett le a vihar, sőt borosszekeret is magával ragadott a mély
dűlőutakon lehömpölygő áradat. Már hajnalban lehetett következtetni a beálló időváltozásra.
Ha a kelő napot szürke felhő övezte, biztosan megérkezett délutánra a neve napját
ünneplő Éliás.
Június 15. - Vida - Vid - Vitus napja
Mindenütt azt tartják, hogy most fordul meg az időjárás. A rákok - a muravidékiek
szerint - e napon kijönnek a folyó partjára, várják a változást. A Vid-napi időjárás
termésjósló is. Jó idő esetén jó termés, rossz idő után rossz termés várható.
Ha Szent Vid napján eső esik, hibás lesz az árpa, mondogatták már régóta. Vitus
napján rendszerint viharos, zivataros az idő, ilyenkor gyertyát gyújtottak...
Vid vértanú, szent életét a Martyrologium Hieronymianum 450 táján említi, más
források szerint 303 táján halt vértanúhalált. Legendája szerint Szicíliában született
pogány szülőktől....
Úrnapja
A magyar nyelvterület katolikus vidékein e napon koszorút fonnak virágokból,
elviszik a templomba, megszenteltetik. A tornácra, az ajtó fölé akasztják az úrnapi
koszorút. Ha jön "a nagy idő, " három szál virágot kihúznak a koszorúból, és egyesek
tűzben, mások szentelt gyertya lángjában égetik el, a hamuját a védendő termény
földjébe, a szőlő négy sarkába elássák. A Balaton-felvidéken az úrnapi körmenet
sátrának növényeit hazavitték és kis kereszt alakba összekötve a szőlőterület
négy sarkára szúrta a szőlősgazda, ezzel is bekertelve, védve a szentelmény erejével
a szőlőterületét és a szőlőtermését.
Az Úrnapja mozgó ünnep, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök. Ezen a
napon az egyház újra megünnepli az Utolsó vacsora misztériumát, minthogy erre
a nagyheti gyász miatt nem volt igazi alkalom. Az Úrnapját (Corpus Domini) a 13.
század óta ülik meg. Az egyház szándéka szerint ez az ünnep azt hangsúlyozza,
hogy Jézus mennybemenetele után is a hívek között maradt az Oltáriszentség képében.
Mindenütt körmeneteket tartanak. Körbehordozzák az Oltáriszentséget, a négy égtáj
szerinti, zöld ágakkal, virágokkal díszített alkalmi oltároknál megállnak, imát
mondanak. A vallásos körmeneteket - különösen a középkorban - nagy vigasságok
követték. Krónikások jegyezték fel, hogy 1501-ben, a budavári úrnapi ünnepségen
a főtér díszes szökőkútjából bor folyt, s mindenki ihatott belőle kedve szerint.
A népi hitvilág a Szentség körülhordozásának a gonoszt, a betegséget, a természeti
csapásokat elűző varázserőt tulajdonít...
Június 24. - Szent Iván napja
A nyári napforduló napjának ünnepe, amit Európa-szerte lángoló tűz gyújtásával
ünnepeltek meg.
(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)
Le