Július 20. - Illés napja

Illés az Ószövetség legnagyobb prófétája, akit Éliás néven is ismernek. Mind a keleti, mind a nyugati egyház szentként tiszteli. A Biblia tanúsága szerint Illés, aki Áháv király uralkodása idején fellépett a bálványimádás ellen, a bálványt tisztelő király bosszúja elől bujdosni kényszerült, és ebben az időben, csodálatos módon, egy holló táplálta. Miután Isten a király bálványimádása miatt többéves pusztító szárazságot bocsátott az országra, csak Illés könyörgése adott esőt, ezzel is jelezve a próféta igazát. Illést az Isten tüzes lovak vontatta tüzes szekéren magához ragadta az égbe. Sok vidékünkön Illés szekerének nevezik a Göncölszekeret. Népi hagyomány szerint Illés, az Isten megbízatása alapján, rendet csinált az égben, ledobálva onnan a méltatlanná vált kevély angyalokat, és azóta is villámokat szór a rossz angyalokra és gonosz emberekre. A néphit szerint Illés küldi a nagy nyári zivatarokat, az égiháborút, különösen neve napja táján. Talán ezért e napon - félve a villámcsapásoktól - általában nem arattak. Amikor pedig megzendült az ég, azt mondták, "Illés hordókat gurigáz az égben...", vagy, hogy "Illés most is a sátánnal csatázik".
A dél-magyarországi szőlősgazdák azt vallják, hogy Illés, Anna, Jakab három szeles nap. Ezeken a napokon vihar vagy szél dühöng. Ha az egyiken nem, akkor a másikon: "Illés meg Jakab Annát kergeti", "Illés rossz, mert áldást nem hoz". Megfigyelték, hogy bármilyen szárazság volt eddig,Illés napján megjön az eső. Eső idején azonban rendszerint zivatar fenyeget, nem is szabad e napon kint dolgozni a földeken, mert a mennykő belecsaphat az emberbe.

Július 22. - Mária Magdolna napja

A Magdalából (ma el-Mej-del a Genezáret-tónál, Tibériásnál) származó Mária Magdolnából, a bűnbánó szentből Jézus hét démont űzött ki az evangéliumok tanúsága szerint, ezután Mária Magdolna csatlakozott Jézushoz. Jelen volt a keresztre feszítésekor és halálakor, valamint a keresztről való levételekor és eltemetésénél.
...A bűnbánók, a megtért bűnösök, a foglyok, az eltévelyedettek, az asszonyok, fodrászok, fésűkészítők, kertészek, kádárok, szőlészek, borkereskedők patrónája. Megvéd a szembetegségektől, a pestistől, a féregtől, és a szőlőt pusztító zivataroktól.

Július 25. - Jakab napja

A szőlőtermesztők szerint e napon abbahagyja a szőlő a növekedést, édesedni kezd. Jakab zivatart hozó kedvére utal az a megfigyelés: "Jakab, ha marokba találja a zabot, akkor szétszórja." "A zab aratását Jakab napig be kell, fejezni, mert ami gabona Jakab-napig kint marad, az kint is veszik." Jakab napja időre mutató nap is. A tiszta éjszaka bőség a kertben. A délelőtti időjárás a karácsonyi, a délutáni a karácsony utáni időjárást mutatja meg. Ha sok gomolyfelhő gomolyog az égen, akkor sok és nagy hóra kell számítani a télen. Ha igen fényes a nap, nagy hideg lesz, ha esik az eső, hideg lesz, ha süt a nap és esik, jó idő lesz...
Jakab az első apostolok egyike és Péter mellett Jézustól kiváltságos szerepet kapott. Eredetileg ő is halász volt a Genezáreti-tónál. Egyik legelső tanítványnak szegődött, majd Jézus apostollá választotta maga mellé.

Júlis 26. - Anna napja

Anna napjára a legkorábban érő csemegeszőlők már édesedtek, zsendültek, megkóstolhatóak voltak. A gyümölcs, a szőlő, a termékenység és Anna névnapja így is összekapcsolódott. De az egyházi hagyomány szerint Anna volt Szűz Mária édesanyja, tehát Jézus nagyanyja...
Anna-nap hajnala már nem oly meleg, ezért azt szokták mondani: "Anna asszony reggelre már hűvös, ne játssz vele!" Nagy eső szokott esni e napon. Mindenféle rovar, légy előjön, éppen ezért csukva kell tartani az ajtókat, ablakokat. Az Annák ugyanis kötényükben hordják a legyeket, bogarakat, és ahol nyitva találják az ajtót, ablakot, beöntik a kötényük tartalmát.

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)