1564 ? Galileo Galilei olasz matematikus, természettudós, csillagász (?1642.
január 8.)
1637 ? II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király
1710 ? XV. Lajos francia király
1736 ? Horányi Elek, piarista tanár, történettudós (? 1809)
1845 ? Elihu Root béke Nobel-díjas (1912) amerikai politikus
1873 ? Láng Gusztáv gépészmérnök
1873 ? Kacsóh Pongrác zeneszerző
1893 ? Blattner Géza festő, grafikus és bábművész (? 1967)
1943 ? Oravecz Imre költő
1947 ? Nádasdy Ádám, nyelvész, költő, műfordító, egyetemi docens
1880 - Fischer Mór porcelánfestő, porcelángyáros a Herendi Porcelángyár alapítója;
1965 - Nat King Cole amerikai jazz-zenész, énekes;
1965 - Porpáczy Aladár Kossuth-díjas kertész, növénynemesítő, akadémikus;
1966 - Eisemann Mihály zeneszerző (operett)
1988 - Richard Feynman amerikai fizikus
Február havi kalendárium
Böjtelő Hava - Halak Hava
Február még sok rossz időt, csikorgó hideget, ítéletidőt tartogat a tarsolyában.
De február a farsangolás ideje is. Gyökere a pogány római Lupercalia ünnepben,
a bacchanáliákban keresendő. Európaszerte nemcsak a szőlős-borosgazdák, az egyszerű
földművesek körében volt általános, hanem a reneszánsz királyi udvarok kedvelt
mulatságai közé tartozott. Mátyás király udvarában nagy maszkos mulatságokat rendeztek.
Húshagyókedden - húshagyatkor - igazi karneváli hangulat uralkodott. A húshagyó
keddi asszonyfarsang a szőlőhegyek pincéiben a Balaton-felvidéken ismert, kedves
szokás volt. Ekkor az asszonyok előtt egész évben tilosnak számító borpincékbe
vidám női csoportok látogattak ki délután és késő estébe tartó asszonyfarsangot
tartottak.
Húshagyó kedd mozgó ünnep, a farsang utolsó napja. Nevét onnan kapta, hogy régen
a másnapján - Hamvazó szerdán - kezdődő negyvennapos húsvéti böjti időszak teljes
hústilalommal járt.
Február 2. - Gyertyaszentelő boldogasszony
A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a Lupercaliát.
Plutótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak
gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztény egyház gyertyaszentelési ünneppé szelídítette
ezt az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség- szerencsevarázsló eszközzé
vált.
Február 3. - Balázs napja
Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés,
a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük
négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja
el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben.
Február 14. - Bálint napja
A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint
napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők
már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat
is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele:
ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még
hidegre kell számítani.
Február 15. - Fausztinus napja
Dél-Magyarország szőlőhegyein már korábban felmelegszik az idő, a férfiak nekifognak
a munkának a szőlőben. A háziasszonyok számára ez a nap varrástiltó nap, amelyen
nem szabad varrniuk semmit, mert bevarrják a tyúkokat, és azok egész évben nem
tojnak.
Február 19. - Zsuzsanna napja
Egyes gazdák szerint csak mostantól lehet metszeni a szőlőt, hogy azon le ne
fagyjon a rügy. A trágyát is lehet már hordani a földekre, elkezdődhet a készülődés
a szántás-vetésre.
Február 24. - Jégtörő Mátyás napja
"Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkó csinál; ha meg talál, akko ront".
A gazdálkodók, a természet közelében élő szőlősgazdák előtt ismert volt az időjárás
és a termés szoros összefüggése. Azt is mondták, ha esik az eső, akkor elveri
a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.
(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)
Le