Márciusban megkezdődik a munka a szántóföldön, a gyümölcsösben, szőlőben. Az asszonyok vetik a borsót, a répát, a zöldséget, a palántának való magot, dugdossák a hagymát.

Március 12. - Gergely

Az egyházi naptár szerint e napon azt a Gergely pápát ünnepelték Európa-szerte, aki pápasága idején, a VI. században, összegyűjtötte a kor keresztény népénekeit. Ebből alakult ki az úgynevezett gregorián ének és éneklési mód, a középkori Európa első egyszólamú műzenéje.
A sok évszázados megfigyelések alapján a Gergely-napnak időjóslási tulajdonságot adtak: "Ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz". Azaz: ha Gergely napján esik a hó, későn érkezik a tavasz. Tokaj-Hegyalján Gergely napján pendül a kapa, vagyis ekkor kezdik a szőlőben a kapálást...

Március 18. 19. 21. - Sándor, József, Benedek

A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget."

Március 25. - Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Március 25.-e egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. Az egyház Jézus fogantatását (Conceptio Domini) ünnepli ezen a napon. Több mint hat évszázada, amikor Jézus születésének napját - bonyolult csillagászati számítások után - december 25-ben jelölték meg. Kilenc hónapot visszaszámláltak, s így rögzítették Jézus fogantatásának időpontját.
"Gyümölcsoltó"-ként Magyarországon jelölik e napot, ami abból ered, hogy ebben az időszakban szokták elvégezni a gyümölcsfák tavaszi oltását, megkezdeni a szőlő metszését...

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)