A Néprajzi Múzeum Bartók-hengereinek digitalizálása ma is tart – az 1906 és 1918 között rögzített felvételek nélkül a 20. századi magyar zene másképp hangozna
Bartók Béla nem gyűjtőként lett zeneszerző, hanem zeneszerzőként lett gyűjtő – és éppen ez a sorrend magyarázza, miért hallatszik a magyar népzene a Concertótól a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című…
A Fiumei úti sírkert 56 hektáron terül el Budapest szívében, és a 19. század közepén még egyszerű pesti köztemetőnek…
Október 6. Magyarország nemzeti gyásznapja: 1849-ben ezen a napon végezték ki Aradon a szabadságharc tizenhárom…
A négykezes regény ritka műfaj a magyar irodalomban, és jó okkal: két szerzői hang összehangolása könnyen…
A táncházmozgalom a hetvenes évek elején indult néhány budapesti klubban, és néhány év alatt átalakította azt, ahogyan…
Alig van olyan iskolai téma, amelyről szülők, tanárok és irodalmárok ilyen hevesen vitatkoznának, mint a kötelező…
A magyar sajtófotó nem a rendszerváltással és nem is a digitális fordulattal született meg: a húszas–harmincas évek…
A magyar tudományos és kulturális élet egyik legnagyobb, mégis legkevésbé ünnepelt átalakulása az elmúlt húsz évben…
A 20. századi magyar színjátszásnak kevés olyan alakja van, akinek a neve fogalommá vált. Bajor Gizi ilyen: kortársai…
A Budapesti Operettszínház 2026/2027-es évadának neve „Remény évada”, és két olyan bemutatót hoz, amelyre a magyar…
A Concerto Budapest a 2026/2027-es évadát egyetlen szerzőnek szentelte: a mottó Beethoven 200, utalva arra, hogy a…
1946. augusztus 1-jén Magyarországon új pénz lépett forgalomba: a forint. A dátum nemcsak pénztörténeti fordulópont…
Van a magyar kulturális évnek egy hete, amikor nem a nagy budapesti intézmények, hanem a városi és községi könyvtárak…
Összesen 1 720 cikk található internetes újságunkban. Böngéssz az archívumban »
