Események

1474 ? Kasztília és León uralkodójává koronázzák I. Izabellát és férjét, Ferdinándot, Aragónia trónörökösét. A "Katolikus Királyok" uralma alatt megkezdődik a két királyság egyesülése.
1981 ? Lengyelországban Wojciech Witold Jaruzelski tábornok irányításával bevezetik a hadiállapotot (Stan Wojenny).

Születések

1553 ? Navarrai Henrik király, 1589-től IV. Henrik néven francia király (? 1610)
1815 ? Veres Pálné (sz. Beniczky Hermin), a magyar nőnevelésügy egyik előharcosa, az első Nőképző Egylet alapítója (? 1895)
1834 ? Kelety Gusztáv festő, műkritikus, az MTA levelező tagja (? 1902)
1856 ? Svetozar Boroević horvát szárm. katonatiszt, Osztrák-Magyar Monarchia tábornoka, az Isonzó-hadsereg parancsnoka (? 1920)
1876 ? Garami Ernő műszerész, szociáldemokrata politikus, az MSZDP vezetője, miniszter (? 1935)
1887 ? Pólya György matematikus (? 1985)
1925 ? Gyenge Árpád, Jászai Mari-díjas színész (? 1979)
1953 ? Stépán Gábor gépészmérnök, az MTA tagja

Halálozások

1250 ? II. Frigyes német-római császár (* 1194)
1754 ? I. Mahmud, az Oszmán Birodalom 25. szultánja (* 1696)
1817 ? Kitaibel Pál, orvos, botanikus, kémikus (* 1757)
1820 ? Gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója (* 1754)
1894 ? Xantus János, író, természetkutató, néprajztudós (* 1825)
1889 ? Ábel Jenő, klasszika-filológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (* 1858)
1895 ? Jedlik Ányos természettudós, bencés szerzetes, tanár, a dinamó és a szódavíz feltalálója (* 1800)
1906 ? Benczédi Gergely pedagógus, író (* 1839)

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

Luca napja
Malawi: a faültetés napja
Málta: az alkotmány napja
Svédország: Luca napja

December havi kalendárium

Karácsony Hava - Bak Hava

 

December 4. - Borbála napja

 

A Borbála-ág kivirágoztatása szokásos termésjósló mód volt. Sokszor csak azért próbálkoztak az ágak kivirágoztatásával, hogy karácsonyra virág legyen a házban, mely színt, vidámságot visz a téli napok szürkeségébe. A Borbála-ágat, sárgabarack termőrügyes ágát vagy szőlővenyigét befőttes üvegben, vízben feltették a kemence vállára, vagy a meleg szobában az asztalra. Ha karácsonyig kihajtott, kivirágzott, meg lehetett látni, milyen lesz a termés a következő esztendőben.

 

December 6. - Miklós napja - Regölés napja

 

December hónapban Luca napja körül csoportosul nemcsak a legtöbb szokás, hanem hiedelem és időjóslás is. Nem véletlen ez, hiszen egykor ezen a napon volt leghosszabb az éjszaka és legrövidebb a nappal. Ezt a Gergely naptár a 16. század végén tíz nappal kitolta, de a hagyományok továbbra is megmaradtak a régi helyükön, és csak néhány tevődött át a mai karácsony környéki napokra.

A regölésnek egyik leglényegesebb mozzanata a különböző rendű jókívánságok kifejezése. A középkorban Jézus születése napjával, karácsonnyal kezdődött az új esztendő. Az újévi jókívánságok ma már puszta udvariassági szólammá halványultak. A régi népi rétegekben azonban kisebb-nagyobb mértékben él a szó mágikus erejébe vetett hit. A szóval kifejezett kívánság egyúttal a teljesedést is jelenti, előkészíti.

Miklós, a kisázsiai Myra város püspökének emlékünnepe. Védőszentje a házasságnak, az anyaságnak és a gyermekeknek. Alakja közismert, jóságos tekintetű, ezüst szakállas idős emberként ábrázolják, aki püspöki süveget és piros talárt visel, kezében pedig püspöki pásztorbotot tart. Általában a jó gyermekek ajándékosztó barátjának tekintik, pedig az évszázadok folyamán patrónusukként tisztelték a halászok, révészek, vízimolnárok is, de védőszentje volt a felvidéki aranybányászoknak, sőt a gabonával és borral kereskedő tőzséreknek is. A gonoszt jelképező ördög, a krampusz csak később, a középkorban szegődött a jó püspök kísérőjéül. Miklós kultusza - és idegen, bár mindmáig használt neve - a felvidéki és az erdélyi szászok útján jutott el hozzánk.

 

December 24-25. - Nagykarácsony - Jézus születése

 

December 27. - János napja

 

János a fordulópont szentje, mivel Janus nyomán őt is az év egyik kapujának, a téli napfordulónak a megszemélyesítőjeként tartották számon. János az, aki előtt látomásaiban a "mennyek ajtaja" megnyílt. December 27-e, Szent János evangélista emléknapja régebben, a 18. századig Karácsony harmadnapja volt. Általában István-nappal együtt ülték meg.

A magyarországi szőlősgazdák régen bort szenteltettek, minden hordóba egy cseppet tettek belőle, hogy a bor ne romoljon meg. Borszenteléskor a katolikus templomok oltárai csak úgy roskadoztak a kisebb-nagyobb palackoktól, amikben a borosgazdák odakészítették a pap áldására várva féltett termésük javát, mintáját.
A régi János-napi szokások legjelesebbje - a szokványos Jánosköszöntők, jánosolások mellett - a borszentelés, és a Szent János áldása, más néven Szent János pohara, vagyis a szentelt borral való köszöntés, áldomás. Régen a János-napon megszentelt borral kínálták azokat, akik hosszú útra keltek, búcsúzkodtak. Ez volt a "Szent János pohara". A máig is megtartott szokás alkalmat nyújt a vendégségből való búcsúzkodásnál is az utolsó, búcsúpohár elfogyasztására. A régi rítus szerint ezt ülve kell kiinni.

 

December 31. - Szilveszter napja

 

Az év vége és a reménybeli boldogabb évkezdet időpontja. Év, évszázad, évezred váltásának napja a Gergely naptárban.

 

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)