 |
|
napja
|
|
|
 |
 |
|
Per Nyholm: Európaiak - Utazás Európa emlékezetébe |
|
Az Európaiak figyelmesen és kritikusan ábrázolja kontinensünket és lakóit Írországtól Oroszországig, Ciprustól az Északi-fokig. Per Nyholm újságíró és Carsten Ingemann fotós két éven át, több mint 100 000 kilométert megtéve járták Európát, és keresték az európaiság lényegét.
|
|
Rovat:
Könyvajánló |


2025. december 3. - Szerda
Események
1917 ? Breszt-Litovszk-ban fegyverszüneti tárgyalások kezdődnek Szovjet-Oroszország
és a központi hatalmak (Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia) részvételével.
1930 ? A Nemzeti Sportuszoda átadása a budapesti Margit-szigeten.
1967 ? Dr. Christiaan Barnard sebészprofesszor Fokvárosban elvégzi a történelem
első szívátültetését, a páciens (Louis Waskansky) a szívátültetést követően még
18 napig élt.
Születések
1812 ? Lugossy József nyelvész, orientalista, az MTA tagja (? 1884)
1820 ? Zabolai Mikes Kelemen honvéd ezredes (? 1849)
1883 ? Anton Webern, osztrák zeneszerző (? 1945)
1907 ? Zsigmond László, Kossuth-díjas történész, az MTA tagja (? 1992)
1909 ? Ladányi Ferenc, Kossuth-díjas színész (? 1965)
1923 ? Maria Callas, görög operaénekesnő (? 1977)
1930 ? Jean-Luc Godard, francia filmrendező
1960 ? Daryl Hannah amerikai színésznő
1960 ? Julianne Moore, amerikai színésznő
1965 ? Katarina Witt, német műkorcsolyázónő
1973 - Bognár Szilvia, magyar újságíró, szerkesztő-riporter
Halálozások
1888 ? Carl Zeiss, német mechanikus, vállalkozó, optikai eszközök fejlesztője
(* 1816)
1896 ? Erkel László, zongoraművész, karnagy (* 1844)
1937 ? József Attila, költő, esztéta (* 1905)
2003 ? David Hemmings angol színész (Michelangelo Antonioni: ?Nagyítás?), filmrendező
(* 1941)
Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok
A fogyatékos emberek nemzetközi napja
Francia Polinézia: Tahiti ünnepnapok
Marshall-szigetek: a hálaadás (Kamolol) napja
USA: Illinois csatlakozásának napja
December havi kalendárium
Karácsony Hava - Bak Hava
December 4. - Borbála napja
A Borbála-ág kivirágoztatása szokásos termésjósló mód volt. Sokszor csak azért
próbálkoztak az ágak kivirágoztatásával, hogy karácsonyra virág legyen a házban,
mely színt, vidámságot visz a téli napok szürkeségébe. A Borbála-ágat, sárgabarack
termőrügyes ágát vagy szőlővenyigét befőttes üvegben, vízben feltették a kemence
vállára, vagy a meleg szobában az asztalra. Ha karácsonyig kihajtott, kivirágzott,
meg lehetett látni, milyen lesz a termés a következő esztendőben.
December 6. - Miklós napja - Regölés napja
December hónapban Luca napja körül csoportosul nemcsak a legtöbb szokás, hanem
hiedelem és időjóslás is. Nem véletlen ez, hiszen egykor ezen a napon volt leghosszabb
az éjszaka és legrövidebb a nappal. Ezt a Gergely naptár a 16. század végén tíz
nappal kitolta, de a hagyományok továbbra is megmaradtak a régi helyükön, és csak
néhány tevődött át a mai karácsony környéki napokra.
A regölésnek egyik leglényegesebb mozzanata a különböző rendű jókívánságok kifejezése.
A középkorban Jézus születése napjával, karácsonnyal kezdődött az új esztendő.
Az újévi jókívánságok ma már puszta udvariassági szólammá halványultak. A régi
népi rétegekben azonban kisebb-nagyobb mértékben él a szó mágikus erejébe vetett
hit. A szóval kifejezett kívánság egyúttal a teljesedést is jelenti, előkészíti.
Miklós, a kisázsiai Myra város püspökének emlékünnepe. Védőszentje a házasságnak,
az anyaságnak és a gyermekeknek. Alakja közismert, jóságos tekintetű, ezüst szakállas
idős emberként ábrázolják, aki püspöki süveget és piros talárt visel, kezében
pedig püspöki pásztorbotot tart. Általában a jó gyermekek ajándékosztó barátjának
tekintik, pedig az évszázadok folyamán patrónusukként tisztelték a halászok, révészek,
vízimolnárok is, de védőszentje volt a felvidéki aranybányászoknak, sőt a gabonával
és borral kereskedő tőzséreknek is. A gonoszt jelképező ördög, a krampusz csak
később, a középkorban szegődött a jó püspök kísérőjéül. Miklós kultusza - és idegen,
bár mindmáig használt neve - a felvidéki és az erdélyi szászok útján jutott el
hozzánk.
December 24-25. - Nagykarácsony - Jézus születése
December 27. - János napja
János a fordulópont szentje, mivel Janus nyomán őt is az év egyik kapujának,
a téli napfordulónak a megszemélyesítőjeként tartották számon. János az, aki előtt
látomásaiban a "mennyek ajtaja" megnyílt. December 27-e, Szent János evangélista
emléknapja régebben, a 18. századig Karácsony harmadnapja volt. Általában István-nappal
együtt ülték meg.
A magyarországi szőlősgazdák régen bort szenteltettek, minden hordóba egy cseppet
tettek belőle, hogy a bor ne romoljon meg. Borszenteléskor a katolikus templomok
oltárai csak úgy roskadoztak a kisebb-nagyobb palackoktól, amikben a borosgazdák
odakészítették a pap áldására várva féltett termésük javát, mintáját.
A régi János-napi szokások legjelesebbje - a szokványos Jánosköszöntők, jánosolások
mellett - a borszentelés, és a Szent János áldása, más néven Szent János pohara,
vagyis a szentelt borral való köszöntés, áldomás. Régen a János-napon megszentelt
borral kínálták azokat, akik hosszú útra keltek, búcsúzkodtak. Ez volt a "Szent
János pohara". A máig is megtartott szokás alkalmat nyújt a vendégségből való
búcsúzkodásnál is az utolsó, búcsúpohár elfogyasztására. A régi rítus szerint
ezt ülve kell kiinni.
December 31. - Szilveszter napja
Az év vége és a reménybeli boldogabb évkezdet időpontja. Év, évszázad, évezred
váltásának napja a Gergely naptárban.
(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)
|
|
 |