Alig 12 éve mutatták be a mozik a múlhatatlan alpesi izompacsirta f?szereplésével készült Emlékmás (Total Recall) cím? filmet. Jó része a Marson játszódik, az ottani ember- és mutánskolóniák mindennapjaiban. Fantasztikus képsor, amikor a marsi metrón zötyköl?d? tömeg az orra el?tt lifeg? képerny?kön bámulja a könnyedebb élet lehet?ségét hazudó reklámképsorokat, majd a kamera kinyit egy marsi nagytotálra, háttérben az Olympus Mons vulkánnal.

A Földön kívüli letelepedés egyel?re valóban a (közel?)jöv? zenéje, ám a marketingipar ügyesen csap le minden felvillantott médiumlehet?ségre. Az alig pár éves (Magyarországon csupán pár hetes) Infoscreen-rendszer soron következ? terjeszkedési felülete a metrókocsik belseje lesz. Fantasztikus. Fantasztikusan ügyes.

Lépten-nyomon hirdetésbe botlunk hát, de a metróban még mindig vannak szabad felületek. Igaz, sötétek, mert bent vannak az alagútban, de a mindent elönt? képuralomnak ez nem számít. Közel három éve láthatóak az alagutakban futó képsorok, de az igazi terjeszkedés most kezd?dik. Ez a MotionPoster, ami világszabadalom.

2001 júliusában ugyanis a világon els?ként Magyarországon jelent meg ez a forradalmian új, ún. "lebeg?" mozivászon, melyet az piros metrószakaszon utazók láthattak, láthatnak a Keleti pályaudvar és Népstadion, illetve kék szakaszon az Arany János utca és a Nyugati pályaudvar között. A budapesti premiert 2001-ben Athén, 2002-ben Milánó, Valencia, Szöul, Hong-Kong, és Santiago de Chile városában felépült MotionPoster filmalagutak követték.

A MotionPoster márkanevet visel? sajátos mozgóképes alkotás tulajdonképpen egy filmalagút. M?ködése igen egyszer?, ám a hatás mindenképpen meglep?, máshoz nem hasonlítható. A metróalagút falán elhelyezett képkockák ugyanis akkor villannak fel, amikor egy-egy metróablak mértani középpontjával egy vonalba kerülnek. Így a szerelvényben ül?/álló szemlél? a metrókocsi mozgása miatt mozgóképeknek érzékeli az állóképek sorát.

Optikai csalódás, a tökéletlen emberi szem becsapós-játéka. Egyébként tisztára úgy m?ködik, mint a mozi, csak éppen itt nem a szalagon rögzített állóképek sorát húzzák el nagy sebességgel az orrunk el?tt, hanem magát a néz?t repítik el hasonló sebességgel a világító, rögzített képek el?tt. Metrómozi, mozgó-képszínház.

A 192 képb?l összeálló, mintegy 7 másodperces film tökéletes látványhatásáért egy számítógéppel vezérelt érzékel? rendszer felel, amely beméri az éppen elhaladó szerelvény sebességét, és annak függvényében villantja fel a képeket. Egy minimum sebesség persze szükséges a teljes kör? "m?élvezethez". Érdekes megfigyelni, hogy az igazán jól m?köd? filmalagút-reklámokban valamilyen - akár imitált, akár valós - kameramozgások közvetítenek különféle lendületes mozgásformákat. Mozgást közvetít? mozgó-állókép? Bármilyen furán hangzik is: igen.

A MotionPoster a kreativitás szempontjából is végtelen lehet?ségeket kínál. Hatékony, leny?göz? és egyedi képi világokat, hangulatokat lehet ezzel teremteni, ám érthet?, hogy - mint általában minden médiaújdonságra -, erre is a reklámipar mozdult rá els?ként. Két okból. El?ször is ez a m?faj meglehet?sen drága. Egy 7 másodperces ún. site, azaz lap(sorozat) legyártása félmillió, kihelyezése egy hétre közel 4 millió forintba kerül.

Borsos ár, f?ként, ha hozzávesszük, hogy több egymást követ? site-on akár 25 másodperces reklámok is futhatnának. A másik ok igen prózai: a lebeg? mozivászon szabadalma eleve egy reklámcég, a M.O.A. (Maximum Outdoor Advertising) tulajdona. A cég ma Magyarországon három, presztízsmédiaként is számon tartott felületen kínál hirdetési lehet?séget a közterületi reklámpiacon, ám közülük egyértelm?en a Motion Poster az igazán "cool" cucc.

A sikeres termék pedig terjeszkedik. A meglév? kétszer három site mellé a budapesti metróban 2003 végéig mintegy 20 felületb?l álló hálózatot építenek ki. Budapest után Bécsben, Prágában, Szentpétervárott, Moszkvában, Varsóban, Kijevben és Bukarestben kívánnak a közeljöv?ben filmalagutakat kiépíteni.

Két baj azért van vele. Kár, hogy olyan rövid. És kár, hogy nincs hangja.