Események

Kr. e. 36 – Naulochusi csata: Marcus Vipsanius Agrippa legyőzi Sextus Pompeius seregeit.
301 – San Marino elnyeri függetlenségét.
1189 – Megkoronázzák I. (Oroszlánszívű) Richárd angol királyt Westminsterben.
1272 – Királlyá koronázzák IV. (Kun) Lászlót Árpád-házi uralkodónkat.
1783 – Az észak-amerikai függetlenségi háború véget ér. Nagy-Britannia és tizenhárom volt gyarmata Párizsban békét kötnek, melynek eredményeképpen Nagy Britannia elimeri az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét.
1825 – Jedlik Ányost, a dinamó feltalálóját Győrben pappá szentelik.
1853 – Meggnyitják a Cegléd és Kiskunfélegyháza közti vasútvonalat.
1857 – Felavatják a Miskolci Nemzeti Színházat.
1866 – Megkezdődik az I. Internacionálé (a Nemzetközi Munkásszövetség első kongresszusa).
1914 – A Párizs felé nyomuló német csapatok elérik a Marne folyót.
1939 – Franciaország és Nagy-Britannia hadat üzennek Németországnak.
1939 – A müncheni egyezmény alapján német csapatok vonulnak be Csehszlovákiába.
1967 – Svédországban az autóközlekedésben bevezetik a jobboldali közlekedési rendszert, az európai kontinensen utolsóként.
1971 – A megszálló hatalmak: az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió megerősítik Berlin különleges státusát, mely szerint Nyugat-Berlin nem szerves része a Német Szövetségi Köztársaságnak, hanem külön polgármester és szenátus irányítja. A Szovjetunió kötelezettséget vállal, hogy fenntartja a személy- és teherforgalmat Berlin elválasztott részei között.
1976 – A Viking 2 landol a Marson, és fotókat küld annak felszínéről.
1988 – Lakitelken 400 alapító részvételével párttá alakul a Magyar Demokrata Fórum.
1992 – Szlovákiában beindítják a bősi erőmű turbináit.
2004 – A beszláni túszdráma vége. 344 tanár és diák meghalt.

Születések

1596 – Niccolo Amati, itáliai hangszerkészítő († 1684)
1813 – Báró Eötvös József, író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke († 1871)
1875 – Ferdinand Porsche, német autótervező és -gyáros († 1951)
1900 – Urho Kekkonen, Finnország köztársasági elnöke († 1986)
1905 – Carl David Anderson, Nobel-díjas amerikai kísérleti fizikus († 1991)
1926 – Irene Papas, görög színésznő
1942 – Winkler András, Széchenyi-díjas faipari mérnök
1942 – Fodor Tamás, Jászai Mari-díjas színész, rendező
1956 – Görbe Nóra színésznő

Halálozások

1658 – Oliver Cromwell, angol államférfi, diktátor, Lord protector (* 1599)
1877 – Louis Adolphe Thiers, francia köztársasági elnök (* 1797)
1879 – Csapó Vilmos honvéd ezredes (* 1798)
1948 – Edvard Beneš, cseh politikus, Csehszlovákia köztársasági elnöke (* 1884)
1957 – Heltai Jenő író, költő (* 1871)
1991 – Frank Capra, olasz születésű amerikai filmrendező

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

1971 óta Katar nemzeti ünnepe: a függetlenség kikiáltása (szeptember 1.) után ezen a napon írták alá a barátsági és együttműködési szerződést Nagy-Britanniával
San Marino: A Köztársaság alapításának évfordulója

Szeptember havi kalendárium

 

Szent Mihály Hava - Mérleg Hava - Őszelő

Szeptember 1. - Egyed napja

Ettől a naptól kezdve tilos szekérrel járni a szőlőbe. Egyed időjárás- és termésjósló is: ha esik, gyenge lesz a tél, bő lesz a kukoricatermés. Ha viszont szép az idő, a bor jó ízű, ízletes lesz. Szent Egyed apát születési időpontja ismeretlen. Először remete volt Provence-ban, majd első apátja a Saint Gilles monostornak. 720 körül halt meg, sírja a 11. század óta zarándokhely.

Szeptember 5. - Lőrinc napja

Lőrinc napra már a déli fekvésű szőlőkben elkezdtek érni a kései érésű szőlőfajták is. Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat.

Szeptember 8. - Kisasszony-nap

Kisasszony napja, más néven Kisboldogasszony napja, az egyházi naptár szerint Szűz Mária születésének ünnepe. Általában Kisasszony napja után kezdték el az őszi vetést, és az előtte való éjjel a vetni való búzát harmatra tették, abban a hitben, hogy akkor nem fog üszkösödni. E nap után kezdik szedni a fűszerpaprikát, majd rövid fonnyasztás után felfűzik, és az eresz alá függesztik száradni. E napon kezdődik a dióverés is. Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is:
"Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek.
Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek."

Szeptember 21. - Máté napja

Veszelszki Antal 1799-ben kiadott "Száz esztendős kalendáriom"-ában, amit a falusi majoros gazdáknak ajánlott, és adott ki az év 12 hónapjának kalendáriumi szokásairól és tanácsaival, azt írta "Rövid paraszt Praktika"ként: "Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják."

Szeptember 28. - Vencel napja

Északkelet-Magyarországon, a híres tokaji borvidék egyik falujában, Tállyán, Szent Vencel napját két évszázada különös ünnepélyességgel üli meg a falu katolikus közössége. A Vencel-napot követő vasárnapon a templom Szent Vencelnek szentelt mellékoltárát szőlőfürtökkel és bőven termő szőlővenyigékkel roskadásig teleaggatják, környezetét virággal díszítik, és az oltárra két üveg bort helyeznek. Alapítása idején a tállyai Fáklyás Társulat helyi szőlőművelők társulata volt, ezt fejezték ki céhjelvényeik is. Bár a társulat iratai csak a 19. század első felétől maradtak fenn, azokban számos utalás található a korábbi időkre is. Helybeli férfiak voltak a társulat tagjai, akik maguk választották meg tisztségviselőiket, saját szabályzatuk volt, saját ünnepeik és szokásaik. Társulati életük részben ma is a Szent Vencel-oltár körül zajlik, és így az oltár nemcsak kultuszuk tárgya, de ikonográfiája révén tükrözője is annak a szellemiségnek, amely e társulatot a 18. század közepén létrehozta és napjainkig tovább éltette.

Szeptember 29. - Szent Mihály napja

Ekkorra már megforrt a déli szőlőhegyek - az évi átlagnál korábban szüretelt - szőlőinek bora. Ezért hívták a délmagyarországi területeken Borszűrő Szent Mihály napjának az egyébként a gazdasági év szempontjából mindenhol az országban oly jelentős napot. Ekkortól lehetett szűrni a bort, ekkortól kezdődhettek a lakodalmak. Sok helyen - elsősorban az Alföldön és Eger környékén - Szent Mihály napja a szüret megkezdésének időpontja. Ennek mindent alárendeltek Eger városában: szünetelt a bíráskodás, a diákok szabadságot kaptak (igaz, szüreti munkájukat mindig elvárták).
Mihály, a névadó szent az egyház oltalmazója, a haldoklók istápolója, a halottak másvilági szószólója. Neve a héber Mikél-ből származik, ami fordításban azt jelenti: olyan, mint az Isten. Mihály mind a zsidó, mind a keresztény vallásban úgy szerepel, mint arkangyal, az angyalok fejedelme, az angyali seregek vezére.

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)